Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Hajdú Sándor: Háziipar Győrött és környékén
Háziipar Győrött és környékén. Amikor házüparról beszélünk, nem szabad szem elöl tévesztenünk, hogy háziipari foglalkozás kétféle van. Az egyik az úgynevezett önellátást, vagy a saját szükséglet kielégítését szolgáló; a 'másik a kereskedelmi forgalom részére (dolgozó háziipar. Mindkettőnek lényege magában a meghatározásban benne van. Az önellátásra dolgozó háziipar majdnem teljesen saját termelésű anyagot dolgoz fel, azt is csak olyan mértékben, amint azt a vele foglalkozó háztartásának szükséglete megkivánja. Jellemzője még ennek a foglalkozásnak, hogy nem rendszeres, az évnek csak; egy bizonyos szakára terjed s akkor is csak meg hem határozható időt tölt ki. A kereskedelmi forgalom részére dolgozó háziiparban viszont jobbára vásárolt anyag kerül feldolgozásra s még abban iaz esetben is, ha' a vele való foglalkozás az évnek icsak légy bizonyos szakára, a téli hónapokra esik, rendszeres foglalkozást jelent. Másik megkülönböztetés a kétféle háziipari foglalkozás között az, hogy az önellátásra dolgozó háziipar majdnem kizárólagosan a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság munkaköre, amely ennek révén saját maga termelte anyagjait értékesebbé tudja tenni, mig a kereskedelmi forgalom részére dolgozó háziiparban vegyesen van képviselve úgy: a mezőgazdasági, mint egyéb foglalkozású lakosság. Ezek a meghatározások, illetve különbséged magukban foglalják a háziipar jelentőségét is. Összehasonlítva ezeket, a következő eredményre 'jutunk. Az önellátásra dolgozó háziipar a saját szükséglet kielégítése révén nagyobb tömegeknek ad munkaalkalmat, számottevő kiadástól mentesít és mindenütt űzhető. A kereskedelmi forgalom részére dolgozónak elterjedéséhez ugyan bizonyos adottságok (nagyóbbmennyiségü nyersanyag, értékesítési lehetőségek) szükségesek, de ha valahol mar meghonosodhatott, állandóbb munkaalkalmat, keresetet jelent, értékeket termel és a közgazdasági életet erősíti. Nehéz tehát megállapítani, hogy a kettő közül melyik a jelentősebb. Legközelebb akkor járunk az igazsághoz, amikor azt mondjuk, hogy úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben mindkét foglalkozási ág jelentősége egyforma. Ha nézzük, hogy a kétfajta háziipari foglalkozás Győrött és környékén miként, van elterjedve, azt látjuk, hogy mint általában az egész országban, úgy ezen a kisebb területen is alig van község, ahol az önellátásra szolgáló háziipar mint téli foglalkozás ne szerepelne. Egyikben kisebb, másikban nagyobb mértékben, de a legtöbb községben foglalkoznak a háziipar valamelyik ágazatával. Természetszerűleg ezek a munkák is két. csoportra oszlanak, úgymint női és férfi munkakörökre. A nők munkaköre a fonás, egyszerűbb kézimunka, a kukoricái evélf el dolgozás, a férfiaké a faragás (gazdasági szerszámkészítés), kosárfonás, szalmafonás és a seprőkészítés.
