Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Hajdú Sándor: Háziipar Győrött és környékén

Azt nehéz megállapítani, hogy számszerűleg mennyien dolgoznak a fentebb felsorolt munkakörökben, annyi azonban megállapítható, hogy ezek azok a nagyobb értéket jelentő ágazatok, melyekkel a falusi lakossági szivesebben és nagyobb tömegekben foglalkozik. Sorravéve még azt is, hogy e foglalkozási körökben milyen anyagokat, illetve használati tárgyakat készítenek, azt látjuk, hogy a fonásban házi' vászonnak, törülközőnek, zsáknak, ponyvának való fonalat, kézimunkával fehérneműre egyszerűbb hímzéseket, kukoricalevélből lábtörlőt, piaci bevásároló- és iskolatáskát, fűzvesszőből gazdasági kosarakat, borítót, kocsiülést, kocsikast, fából szerszámnyeleket, kisebb gazdasági eszközökét és szekéralkatrészeket, szalmából zsomporokat, vékákat, méhkasokat, cirokból és vesszőből egyszerű házi- és udvarseprüt készítenék. A másik irány, a kereskedelmi forgalom részére dolgozó háziipar Győrött és környékén kisméretű. Említésreméltó háziipara a következő községeknek van: "Bakonybélen: a favilla, lapát, talicska stb. készítés, mely a község lakosságának nagyrészét foglalkoztatja. Bősárkány gyékényfonó háziipara mintegy 1000 embernek, Pusztasomorja gyékényszövő háziipara szintén több száz embernek ad téli foglalkozást és a viszonyokhoz mérten meglehetős keresetet. Kapuvár és Hövej asszonyainak recemunkája, illetve fehér hímzése ma már országszerte ismert s szintén több száz ésalád megélhetését segíti elő. Nyárád és Tápotcafő községekben az asszonyok fehérnemű, teljes kelengyék hímzését vállalják, s több száz azoknak a száma, akik ezzel a munkával foglalkoznak. Sopronban a MANSz foglalkoztatja — kisebb mértékben ugyan — tagjait szövéssel, valamint női és gyermekruha hímzéssel, melyekből összeköttetései révén külföldre is szállít. Magának Győr városnak a háziipara jelentéktelen. Háziiparosoknak itt legfeljebb azokat lehet számítani, akik egyes kézimunkakereskedőknek bérmunkában, különféle kézimunkákat készítenek s a 'saját szükséglei ükre szőnyegcsomózással foglalkoznak. A kereskedelmi forgalom részére dolgozó háziipar tekintetében esetleg néhány olyan iparművészt lehet számításba venni, akik beilleszthetők a háziipar fogalmába, hogy t. i. otthonukban, minden segéderő alkalmazása nélkül, esetleg csak családtagjaik segítségével folytatnak

1 valamely munkát. Amint a már meglévő háziipar két részre tagozódik, úgy a jövő tennivalóknak is két irányban kell mozoguiokC Megerősíteni, fejleszteni az önellátásra dolgozó háziipart, lehetőségeket keresni a kereskedelmi forgalom részére dolgozó háziipar bővítésére, illetve olyan ágazatok felkutatására, melyek az ipar sérelme nélkül mint háziipari foglalkozások üzhetők. A dolog lényegét vizsgálva ugyanis minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a háziipar az a foglalkozási ág, melyi a legszélesebb néprétegeket, a legkülönfélébb foglalkozású elemeket képes munkával ellátni, magában egyesíteni s ha a nyomában járó erkölcsi értéket figyelmen kívül hagyjuk; is, a belőle származó