Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Besenbek Alfonz: Győr és környékének állattenyésztése

1914-ben Marha után 5— kor. Borjú „ 2'— „ Malac, bárány után —-20 „ Ló után 2*— „ Husfogyasztási adó. 1914-ben I. oszt. sertés után ] II. • „ „ } 3*15 kor. III. . „„.......) Malac után 1 -57 „ Marha után • 12-60 „ Borjú után 2*10 1913-ban 6-80 P 2-50 P —•60 P 2-— P 1933-ban 4- — 3-40 2-70 -•50 2-50 2 50 H us forgalmi adó. 1914-ben nem volt, 1933-ban a vételár 6'5°/o-a. Bár ezek az összehasonlítások elég világosan rámutatnak a gazdák által annyiszor hangoztatott, de a város által soha meg nem hallgatott panaszok jogosságára, legyen szabad egy kezeim között fekvő költségelszámolást bemutatni, hogy 1931-ben itt Győrött 4 darabba hasított két darab leölt sertés után á (gazda mily összeget vett be és mik voltalt a kiadásai, melyek legnagyobb részét Győr városa szedte be. A két darab sertés nyomott tisztán, 4 darabba hasítva, a hivatalos mázsacédula szerint, 180 kg-ot, melynek kg-jáért kapott akkor 147 fillért, tehát összbevétele volt: 264.60 pengő. Kiadásai voltak: !•— pengő „ husvizsgálati dij —•80 Győrött a kocsi után kövezetvám . P— 2-88 állatorvosi szemledíj . . 8-80 » „ husfogyasztási adó . . . . 7-40 „ husforgalmi adó 10-— Összesen : 37-88 pengő Vagyis, ha a igiazda a fogyasztásra már teljesen alkalmas sertést behoz eladásra Győrbe, akkor különböző díj cilmén összbevételének 15o/

0-át kellett már 1931-ben leadni. Ma az a helyzet, hogy a kiadások, díjak nivója megmaradt, de 147 filléres ár helyett a gazda csak 95 fillért kap, vagyis ha ma akarná az a nyuli gazda a 180 kg-os sertését eladni, csak 171 pengőt kapna érte ma, amely után fizetendő fenti díjösszeg már 22 o/o-át teszi ki az összbevételnek. 'Felteszem! à kérdést, vájjon keres-e a gazda a több mint egy