Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Besenbek Alfonz: Győr és környékének állattenyésztése
évig tartott és hizlalt sertésen 22o/o-ot még akkor is, ha vész, vagy más elemi csapás nem érte? Élénk példa ez arra, hogy a városi ember sohasem tudta megérteni és átérezni teljes egészében a gazda helyzetét, küzködését, gondját és esetleges jogos panaszát s ez odavezetett, hogy a magyar gazda teljesen a tönk szélén áll és most maga után ragadja az iparost, kereskedőt, városi hivatalnokot és munkást. Győr városának végre radikálisan hozzá kellene nyúlni ezen dijak reviziójához, tekintetbe; i'évé a békebeli állat- éö terményárikát és azok mii arát, a békében érvényben lévő városi díjakat és a maikat. Ez ellen egész biztosan az lesz a város érvelese, hogy ezen díjak leszállításával a városi háztartás felborul. Számos módja vaní annak, hogy a város az így előálló hiányt más igazságosabb bevételek beállításával és a városi kiadások részbeni lefaragásával fe~ dezze. De helyes kereskedelmi érzékkél a város felé irányuló forgalmat emelni is lehetne, mint arra alábbi fejezetekben rá fogok mumeg lenemé à v£rcsn»k az a bevétele, mii) a mai túlmagas díjakból, de a kisebb forgalom mellett befolyik. Evenkinti tenyészáliatvásár rendezése. Ha dolgozatomban szereplő állatexport számadatait vizsgáljuk, azt látjuk, nagyi a kivitelre került állatok túlnyomó.része levágásra, tehát nem tenyésztésre vitetett ki, holott az egflèsz országból kivitt állatmennyiségiből aránylag elég stík állat merít ki más országokba tenyésztésre s ez majd mind áz évenkint rendezett országos tenyészállatvásár utján történt. Sőt ha egyesített vármegyénk tenyészapaszükségletének beszerzését nézzük, még ezr a beszerzés is jórészben a budapesti tenyészállatvásár utján történik. Nagy szolgálatot tenne a város a vármegye és a szomszédos vármegyék gazdáinak, egyben a város bevételének emelése szempontjából is, ha a minden év első, vagy második tavaszi győri vásárát tenyészállatvásárrá fejlesztené ki olyképen, hogy a rendes állatvásárhelyen kerülnének felhajtásra a nem tenyésztésre alkalmas állatok, mig a tenyésztésre alkalmas lovak, marhák, sertések, juhok és baromfiak az ágyugyártelepen lévő jelenleg üres és erre alkalmas helyiségekben helyeztetnének át. Ä szakszerű résznek lebonyolítására és a megszervezésre kész örömest vállalkoznak a Győrött székelő gazdatársadalmi intézméhyek (Mezőgazdasági Kamara, Vármegyéi Gazdasági Egyesület Szarvasmarhatenyésztő Egyesület és Vármegyei Gazdasági Felügyelőség). Ezeken a tenyészállatvásárokon a kiállításra került állatok szakbizottságok által megbiráltatnának és díjaztatnának ugyanazon az alapon, mint az a budapesti tenyészállatvásáron történik. Ha majd a város kedvezményes vasúti szállítást és vasúti személyjegyet eszközölne ki, mint az a budapesti vásár alkalmával már megvan,
