Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Lelóczky Jenő: A győri iparosnemzedék
lösség, mely egy egész nemzedék boldogulását célozza, de meg nem felelő kivitel esetén annak hajótörésére vezethet, érezhetően kell nehezedjék az arra hivatottak lelkiére, lelkiismeretére. Az iparban, az iparosságban sok kiaknázatlan érték van, amelyet hozzáértő bányász a felszínre hozhat és valódi értékére válthat. Minden iparos, aki a mesterségét szereti és átérzi, fél művész is, hisz mindegyik törekszik, hogy szépet, maradandó emlékű ipari mesterművet alkosson. És vájjon, kik készítették a közép- és ujabb kor halhatatlan ipari remekműveit? Egyszerű iparosok, akik sokszor egész életüket szentelték, egy még ma is megbámult, ipari remek elkészítésére. Akkor még nem voltak iparművészek, hanem voltak mesterek, akiknek a kezemunkája alatt rózsafolyondárrá változott az élettelen vasanyag, dalolni kezdett a fa, arannyá változott a terméskő. Alkotó művészei lettek iparuknak és nevüket aranybetükkel örökítette meg a történelem. Hát szabad-e elhanyagolni egy polgári osztályt, amelyben ekkora átütő- és alkotóerő van. Mivel nem mehet mindenki szellemi pályára, hanem valakinek el kell végeznie az emberi élet fölmerülő szükségletei kielégítésére irányuló fizikai munkát is, amely a köztudatban sem élhet avval a minősítéssel, hogy az lealacsonyít, vagy alsóbbrendüvé tesz, tehát igenis neveljünk erre megfelelő anyagot. Tehát, hogy ez minél hatványozottabban szolgálhassa ezt a célt, ennek külön nevelést is adjunk. Azi a* fiatalember, akit a szülei, a hajlama az ipari, vagy kereskedelmi pályára visz, ne kényszerüljön oly iskolába, amely nem felel meg az ő céljainak. Legyen az akár a nyolcosztályu elemi, vagy legyen az egy négyosztályu középiskola, de amely befejezett egészet ad azok részére, akik iparos-, vagy kereskedőtanoncnak mennek. Itt megkapja mindazokat az alapismereteket, amelyek az ipar eltanulásában és további boldogulásában neki nagy könnyebbségeket nyújtanak. Ennek az iskolának a tananyaga és a tankönyvei 'természetesen mind ennek a felfogásnak a szolgálatában álljanak. Pl. a földrajz necsak a föld, hegy, viz és nép rajzát adja, hanem világosítsa fel őt egész pontosan, hogy az iparban előforduló ásványok, nyersanyagok hol, milyen körülmények között találhatók és miképpen használhatók fel. Az ipari természetrajz magyarázza meg, hogy a virágok, a fák, az állatok micsoda nyersanyagokat szolgáltatnak és mely iparág részére. Az ipari történelem, amelyből megismeri az ipar és kereskedelem nagyjait, művészeit, alkotóit, feltalálóit, amelyből megtudja, hogy mily jelentős szerepet játszottak neves iparosok és kereskedők az ország gazdasági alakulásában, akik, mint az ipar és kereskedelem hadvezérei, fejedelmei vitték diadalra a Tiazai, ipari érdekeket. Ismernie kell a technika eredetét, annak fejlődését és mai kialakulását, annak hatását a mindenkori helyzetre. Ipari kalkuláció alapismereteire, egészségtanra, emberismeretre, igazságszeretetre, szociális gondolkodásra, hazafiságra, munkakészségre és a munka megbecsülésére kell nevelni. Ezt az utóbbit ajánlatos volna a legszélesebb körben, minden iskolában tanítani, mert ez igen alkalmas eszköz volna, nojgy a nagy társadalmi különbségeket leépítse és az
