Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Gláser Gyula: Győr mint sertéshizlaló- és sertésexport központ

forgalmazásával ma 'már az eladási ár a 12 órás koplalás utáni mérlegelt suly alapján alakul. Az utolsó békeévekben, 1913—14-ben Győr város területén a szállások állománya 60—70.000 drb sertés volt. A náborus években ugyancsak erős hizlalás folyt, valamint a világháború megszűnte utáni években is. Mindaddig, mig; a magyar sertés akadálytalanul kereshette fel a külföldi piacokat, sertéshizlalóink arányosan annyi sovány anyagot vettek fel, amennyi a tenyésztési viszonyoknak megfelelően rendelkezésükre állott. Amidőn azonban az 1928 29-es években a külföldi piacok megkezdették az elzárkózás és önellátás elvének alapján magas vámtarifák felállításával a kivitelek korlátozását — ez időponttól fogva egyre csökkent és hanyatlott a győri nizóállomány. Ebből a szempontból különösen jelentős dátumnak mondható az 1930-ik év, amidőn vámszerződésünk Csehszlovákiával megszűnt, valamint az 1933,-i esztendő, amidőn Ausztria a magyar behozatalt ltlVs ar

ány alapján állapította meg. Ez elzárkózó politika folytán egyre csökkent a győri ipari hizlalás állománya, úgy, hogy 1933-as évben a győri beállítás már csak cca 17—20.000 drbra rúgott, mely tét szám 1934-ben kb. 8000 drbra csökkent! Mégis e szám jelentőségét jelzi azon körülmény, hogy Csonk amagyarország egyéb ipari hizlalótelepein ezenkívül összesen mintegy 90.000 drb volt az 1933. évi beállítás. A győri szállásdisznónak mintegy 10—15o/

0-a'kerül belföldi feldolgozásra (rendszerint a gyengébb anyag), mig a fennmaradó legelsőbbrendü minőségű hizott sertés az osztrák, csehszlovák és olasz piacokon kerül értékesítésre. Az utolsó 1933-as év piaci árainak figyelembevételével a Győrött előállított hizott^eriés értéke mintegy 6 millió pengőre rugóit. ( Élősúly kg-kénti ára átlag 80—82 fillér volt.) Összehasonlítás céljából és a igyőri hizlalópiac értéket termelő helyzetének megállapítására szolgáljon, hogy 1933-ban csonka országunk egész sertésállománya: 1,900.000 drb (amelynek 83.6o/

0-a mangalica, mig 16.4 o/o-a különböző hus- és keresztezett sertés volt) 116 millió P értékei képviselt. (Békeidőben a mai csonka területre vonatkoztatva 3,222.000 drb

1 volt az országos állomány, a csökkenés tehát jelenleg a békebelivel szemben 43o/

0-ot tesz ki.) Az ipari hizlalással jelenleg a következő győri hizlalók foglalkoznak: Ajkai Nirnsee Ferenc, Halbritter Károly, Dunántúli Sertéshizlaló R.-T., Nirnsee László, Hlatky-Schlichter Lajos, Varga László, Schmikli András, Weisz Benő, Stern Testvérek, Marlovics István, Németh Gyula, Thaler Testvérek, Tallián István, Klein Miklós, Rovák és Kolrn, Kern Lajos, Jenes Ferenc, Morvay József,. Schwimmer Frigyes, Kondor Henrik, Bencze Kálmán és Kéry Andor. Ezenkivül Győr területén több helyen az ú. n. házi hizlalás is folyik, kisebb csapatokban, 20—30 drbos falkákban.