Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Mille Géza: A mezőgazdaság helyzete és szükségletei Győrött

a ) Szar vasmarhatenyésztés. Az 1870. évben a vármegye 29.347 drb szarvasmarhájának 93o/o-a fehér magyar (rideg) marha volt. 25 év múlva (1895) a létszám 42.623 drb-ra emelkedett s a Miér marha leesett 49o/

0-ára. 1870-ben a ímegye a 17. helyen állott szarvasmarha terén, 1895-ben már a 7-ik helyre jutott. Az 1933.. tavaszi állatösszeirás Győrött és a megyében 60.319 drb (66.545) szarvasmarhát talált, ebből a városra 1030 drb (1093) simmenthali pirostarka marha esik. — Ma van a megyében 850 drb (759) fehér marha, 54.100 drb (59.110) pirostarka, 2880 drb (2900) borzderes és 2400 drb (2592) egyébféle szarvasmarha, 91 drb (91) bivaly. (A zárjelben az 1932.. évi létszám olvasható.) 1895-ben a megye kisgazdáinál a pirostarka tehenek fejési átlaga drb-ként és évenként 1515 liter volt, 373 literrel több az országos átlagnál; az uradalmi átlagtöbblet a kisgazdákkal szemben itt csak 305 liter volt, mig az országos többlet átlaga 587 liter volt. A megyei uradalmi átlag 91 literrel haladta meg az országos uradalmi átlagot. Egy kisgazdára akkor 3.72 drb szarvasmarha esett, 0.72 o/o-kai több az országos átlagnál. — Ma a kisgazdák fejési átlagai 800 liter körül van, az uradalmaké pedig 1926. óta, mióta a Gazdakamara létrehozta Fejsődunántúlon a vármegyei szarvasmarhatenyésztő egyesületeket és azok Szövetségét, azóta az ellenőrzött tejelési átlag rohamosan emelkedik és ma már rekordot ér el. b) Lótenyésztés. 1895-ben a lovak létszáma 14.460. Az 1933. évi összeírás szerint Győr városában volt 623 drb melegvérű, 236 drb hidegvérű, összesen 864 ló, a ímegyében pedig 15.650 drb meleg- és 3541 hidegvérű, összesen 19.191 drb ló. Az 1932. évi összeirás szerint Győrött volt 746 drb melegvérű, 137 drb hidegvérű, összesen 883 ló, a k. e. e. megyében melegvérű ló 17.084, hidegvérű 4120 drb, ló. Egy év alatt a csökkenés 2000 drb ló. Az 1880-as években a győri húsvéti luxuslóvásárok hire meszsze földre terjedt. 2—3000 drb ló jött be a győri vásárra, mély német és francia vev'őket szolgált ki. Már egy héttel előbb törték magukat a vevők, hogy az istállóban elővásárlásban megvehessek a szükségletüket. Keserű, szemrehányó mondatokkal feleltek a mai győri lókereskedők, mikor náluk a »regii dicsőség« tovatünésének okai felől érdeklődtem. c) Sertéstenyésztés. Az 1901. évi adatok szerint az újévi hizósertésállomány Győrött 26.827 drb volt. Az év folyamán jött ehhez még 63.868 drb. Eladatott Bécsnek 36.743 drb, Ausztriának 19.942 drb, magyar belföldre 4168 drb., Győrött lett felhasználva 4975 drb és év végén állott a szállásokban 24.825 drb hizó sertés. — Most pár hónapja