Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Zoltvány Irén: Karlsbadi élmény
magán, egész világosan csak 2 korona ár van jelezve. Micsoda lelkiismeretlen eljárás ez! Azonnal átadom e jegyet és fölszólítalak: ha Aftarienbad megtekintése után visszatérsz Karlsbadba, eredj a Cookcég irodájába és kérd számon, hogy micsoda jogon fizettettek velem a Platzkarte-ért 3 koronát, mikor a jegyen rajta van, hogy csak 2 korona az ára?!« Én csitítani iparkodtam nekihevült barátomat, hogy ilyen csekély összeg miatt nem érdemes a dologból »kázus«-t csinálni, ámde ő váltig ragaszkodott kívánságához, amit én viszont állhatatosan elleneztem. Alikor ő ezt látta, szinte kemény szavakkal rám mordult: »No hát, ha te olyan félénk, sőt gyáva vagy és nem akarsz eljárni ebben az ügyben az én kívánságom szerint, akkor add át a Platzkaríét közös barátunknak (s itt megnevezte az illetőt) és kérd meg nevemben, hogy menjen el ő a Cook-féle irodába s 'kérje számon a cégnek velem szemben elkövetett eljárását. Ö majd — tudom! — sarkára áll s előveszi a hires vagy inkább hírhedt irodat.« Hamarosan el kellett búcsúznom tovább utazó barátomtól, s Marienbad megtekintése után én is megint útra keltem: vissza Karlsbadba. Itt a visszamaradt többi ismerősök körében mindjárt étkezési első találkozásunk alkalmával elmondtam közös barátunknak az ú. n. Platzkartéra \ r onatKOzó kifakadásait. Mindnyájan mosolyogtak a dolgon, s én persze útitársam szigorú meghagyása szerint átadtam a szóbanforgó Platzkar tét a tőle megnevezett és szintén jelenlevő közös jóbarátunknak. Hamarosan megállapodtunk abban, hogy karlsbadi volt társunkat meg fogjuk tréfálni. Ennek a megállapodásnak eredménye lett az a kis levélsorozat, amelyet közös barátunknak küldöttünk, minekutána a leveleklet előzetesen bizalmas körben, rendszerint a déli étkezés után, az egész társaság megbeszélte. Szólt pedig az első levél a következőképen: Kedves Barátom! Mindenekelőtt referálni akarok arról az ügyről, amelynek elintézését Zoltvány Irén, pannonhalmi igazgató által marienbadi izenettel reám bíztad, t. i. a Cook-féle vasúti kártyát illetőleg. Megjelenvén a cég irodájában' s előadva megokolt panaszodat, ott azt felelték, hogy a dolog felől tulaj donképen nincsenek kellőleg tájékoztatva, s az én intervenciómat nem tekintik illetékesnek, hogy tehát szükséges lenne nekem valamiféle legitimáció, hogy képviselőd lehessek. Erre a rendőrséghez mentem, de ott is csak ilyenformán feleltek, mégis hozzátették, hogy itt valamiféle komolyabb esettel állván szemben, a jelek miatt ők átteszik az ügyet a Bezirksgericht-hez illetékes eljárás, illetőleg az előleges vizsgálat foganatosítása végett. Csakhogy az itteni bíróság előtti ügyképviseletre ügyvédre lenne szükség, már csak azért is, mert a panaszos fél külföldi lévén, nem eléggé járatos az itteni pörös ügyvitelben. Azért tehát itteni barátaink tanácsa és közbenjárása folytán, egyik hírneves ügyvédnek — akinek valami cseh neve van — tanácsát kértem ki, aki szívesen elvállalta a képviseletet, illetőleg! a pör viteléli, s a {következőket hozta föl tájékoztatásul: 1. Kész kiadásának esetleges födözéséül egyelőre 100 koronát deponáljak (ezt a te utólagos helybenhagyásod reményében meg its tettem) és ő bizto-
