Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Valló István: Az újvárosi ostrom

Molnár fiskálisnak minden felszólításra csak

1 az a kötekedő válasza volt, hogy várja az erőszakot. Stefanies József kapitány erre kiadta az utasítást és a városházáról rövidesen kivonult egy 24 főből álló hajducsapat és hamarosan megérkezett az itt állomásozó Gollner-féle ezrednek 30 főből álló reguláris serege. Az erőhatalom megérkezése után Stefanies uram felszólította Molnár fiskálist a háznak megnyitására, amire újra csak azt a választ kapták, hogy bevárja az erőszakot. Stefanies kapitány végül kiadta az utasítást, a támadásra. Laitner József hajdukáplár volt a hajdúi vezetője, akinek parancsára a hajdúk nekiestek a kapunak, azt feszegették, majd a közelben lévő kovácsműhelyből hozott pöröllyel és fejszékkel betörték. A védősereg a kapu betörése után a második védelmi vonalba volt kénytelen visszavonulni. A földszinti folyosóról az emeletre vezető lépcsőt egy vasrács kapu zárta él s a komáromiak most a kapu mögött foglaltak állást, honnan a támadókat vasvillákkal és botokkal tartották vissza. A hajdúk káplárja azonban pörölyével végül is leverte e kapu závárzatáit s a komáromiak kénytelenek voltak az utolsó »fellcgvarba«, az emeleti szobákba visszavonulni. Ezeknek ajtait azonban már könnyűszerrel törték be, bár mindegyik szobát külön-külön kellett elfoglalni. Az első szobában hamarosan lefegyverezték a hajóslegényeket, akiket megkötözve hurcoltak le. A második szobában magát Molnár fiskálist, az ostromlott »vár« parancsnokát találták, aki az ajtó betörése után pisztollyal fogadta a hajdúkat. í — Aki hozzám lép, agyonlövöm — kiáltotta rájuk. — Csak egyet lőhet az úr — válaszolt a hajdukíáíplár s odaugrott hozzá, hogy a pisztolyt kicsavarja kezéből. Meg is ragadta már, de a következő pillanatban a pisztoly is elsült s a lövéstől mindeketten, a káplár is, Molnár is megsebesültek. A többiek is rárohantak Molnárra, földre teperték és megkötözték. Az utolsó szobában akadtak reá a fiatal Fülep Istvánra, akinél szintén pisztoly volt, de az ajtó betörésekor meggondolta magát és hirtelen bedugta a (pisztolyt iaz ágyba. A reátörő hajdúk azonban ezt észrevették és Fülep úr is társainak sorsára került. Hogy ez az elfoglalás, lefegyverzés, megkötözés nem ment olyan simán és egyszerűen, mint ahogyan azt én elmondom, az gondolható. Aki el tudja (képzelni azt a műveletlen hajdusereget a harc hevében, amikor doronggal, vasvillával, pisztollyal bántják őket, annak fogalma lehet arról, hogy bizony a védők sem vitték el szárazon Aki pedig ezt nem tudja elképzelni, az vegye elő azokat a látleleteket, amiket a győri és komáromi orvosok kiállítottak a sebesültekről. Hát bizony össze volt »tagolva« az mind csúnyán, de legjobban a (vezérük, Molnár fiskális, akit úgy megkötözve mindjárt át is kisérték Grau Amadé sebész műhelyébe. Ott oldották fel a kötelékeit, bekötözték a sebeit s átkisért/ék az Arany Bárány vendég-