Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Valló István: Az újvárosi ostrom
úr most ezt jött közölni a nemes várossal. Ä barátságos parola után röviden előadta a dolgot s átnyújtotta a vármegye közgyűlésének határozatát, amely, hogy »a felek között lévő villongásokból könynyen származható veszedelmeket eltavoztassa«, eltiltja a neme> várost mindjén hatalmaskodástól s elrendeli a háznak birói zár alá vételét, amellyel Argay föbirót bizza meg. Rába figyelmesen és tempósan végigolvasta az irást. Vigyázott reá, hogy belső háborgásából minél kevesebbet áruljon el. Kérdezhetné most a vármegye követétől, hogy honnan veszi a jussot arra, hogy így rendelkezzék a várossal, vagy elmondhatná most neki, hogy milyen érdemtelen embereket pártfogolna';... De mégsem... Ä vá'asz egész rövid volt: — A nemes város magistratusát holnapra ülésre hi vom össze és a tekintetes vármegye kérését eleibe terjesztem. Argay főbiró néma főhajtással vette tudomásul az elutasításnak ezt az udvarias válaszát és elbúcsúzott. Rába másnapra össze is hivta a városi tanácsot, (ahol élénk eszmecsere 'folyt mind a vármegyének közölt kivánságáról, mind a Szarkáék részéről megtett egyezségi ajánlatról. A magistratus azonban már a város tekintélyét látta kockán forogni és feltétlenül követelte azt, hogy a házat a város birtokába vegyék vissza és ezért Csaby és Anwander tanácsosok újra utasítást kaptak a háznak visszafoglalására. Stefanies József kapitányt pedig utasították arra, hogy szükség esetén az erőhatalmat a visszafoglaláshoz szolgáltassa ki. Ezalatt az újvárosi házban a komáromi védősereg sem maradt tétlen Molnár fiskális jól tudta azt, hogy a város urai nem engednek! s ezért védelemre rendezkedett be. A kapukat állandóan zárva tartották, az udvarról a lajtorjákat és egyéb olyan tárgyakat, melyek a falak megmászását megkönnyítenék, elhordatták és a védősereg minden tagját felfegyverezték. Az arzenáljukban duplacsövű pisztolyok, puskák, spádék, nyársvasak, vasvillák) és botok szerepeltek, amit Molnár fiskális még azzal kívánt teljessé tenni, hogy a hajóslegényeknek utasítást adott arra, hogy forró vizet tartsanak állandóan készen. Igy várták az ostromot, mert annak elkövétkezése bizonyos volt. Hisz áz egész város arról beszélt és maga Molnár fiskális volt az, aki mindenütt hangoztatta, hogy ha valaki beteszi a lábát oda, ő bizony agyonlövi. 1831 október 4-én a ;város polgárai reggel a székesegyházba mentek, hogy Ferenc napján az uralkodóért mondott istentiszteleten résztvegyenek. A város urai közül azonban Csaby és Anwander tanácsosok, Güttig János ügyész és Stefanies József kapitány Újvárosba mentek ki, hogy a magistratus határozatának érvényt szerezzenek. Amikor a bécsi kapun átmentek, az arra járó polgárok már tudták azt, hogy most fog bekövetkezni a Szarka-ház ostroma. A házhoz érve a kaput természetesen zárva találták és annak zörgeiésére kinyilt az emeleti ablak, ahonnan Molnár fiskális hajolt ki. Az urak lentről ismételten felszólították Molnárt arra, hogy békességben eressze be őket, ne izetlenkedjen és ne csudásítsa magát, mert ha nem, úgy kényjtelenek lesznek erőszakot alkalmazni.
