Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Valló István: Az újvárosi ostrom

— Amice, ezek a pernahajderek még csúffá tesznek bennün­ket. Erélytelenek vagyunk és kiengedjük a kezünkből a város jussát. — Tudod-e barátom — állott meg Rába a t anácsos előtt, — hogy kik ezek a komáromiak; és hogy k|i ez a fiskális? Tudod-e, hogy mit tettekezek és mit védelmezek én? No, ha nem tudod amice, hát most hallgass és álmélkodj. — Ismered ugy-e Sztrokay barátunkat, az ügyvédet, akinek Szabadhegyen van birtoka. Nohát tőle kaptam ezeket a bizalmas információkat, amiket most mondok. Szarka Dániel barátunk még 1829-ben rendelt testamentumot. Ä Sztrokay ott volt a testamen­tum bizonyság tételénél. Derékén ellátta ő a famíliáját, hiszen fő­örökösévé a János Öccsét tette, de becsületesen gondoskodott a köz­jóról is. Budai házát, a Hét Elector cimü vendégfogadót a Magyar Tudós Társaságra, magyar írók jutalmazására rendelte. — Figyeld csak amice — szólt Rába s Íróasztalához lépve egy papírlapot emelt fel, arról olvasta — »vilagosan rendelem azt is, hogy a mely író a Magyar Nemzet Krónikáját legelőször ugyan­tsak Magyar Nyelven legtökéletesebben kidolgozza, s erről tudós jó könyvet készítene, annak heiybennagyása után, azon munkás irónak az érdéklett Házamnak jövedelméből egyszerre kétezer fo­rintok ezüstben átadassanak jutalmul és azon Krónikás Könyvnek kinyomtatása minden lehető móddal eszközöltessen«. Csaby tanácsos úr majo kővé meredt a csodálkozástól, de a főbiró folytatta. — Várj csak még lamice. Itt áll ez a győri ház is, amit Julis nénjének hagy használatra, de halála után jó erkölcsű és tanuló nemes ifjaknak szánja stipendiumul. A pestmegyei birtokát, Kön­tsögi pusztát, Rezső Ensel Sándor barátjának hagyta földesúri teljes jussaival együtt. Hagyott a győri és komáromi református egyháznak, a debreceni kollégiumnak szép sommákat. Hagyott szép összeget ennek a Sztrokaynak is. Azután itt van a »Magyar Nemzet részére Pest városában felállítandó Magyar Theatrumra a ha­gyomány « ... — Hát íme — egész tűzbe jött már a főbiró úr — most lát­hatod amice, ki volt ez a Szarka Dániel. S most tudd meg, hogy kik a Szarka János és Molnár fiskális. Ezek Dániel halála után feltörték annak vasládáját, amit a komáromi kúriában őrzött és el­sikkasztották a testamentumot. Tudták ők, hogy miért, ismerték a testamentum pontumait. Hisz ebben az is benne van, ha a János magzat nélkül halna el, örököse a magyar katonai Institutum le­gyen .. . Hát ezért kellett azt a végrendeletet elsikkasztani e jó uraknak. Most még a várost akarják kisemmizni jussaiból... Én azonban nem engedek;, s ha kell, erőszakkai szórom ki őket innen. Älig fejezte be Rába főbiró a szavait, amikor az irnok Argay Mihály urat, a vármegye főszolgabiráját jelentette be. Rábának ke­ményen összezáródott az ajka s bozontos nagy szemöldöke paran­csolóan intett. Csaby elköszönt és Argay főszolgabiró lépett be. Rába tudta már, hogy mi járatban van, hiszen a vármegye tegnapelőtti közgyűléséről az egész város beszélt s Argay főbiró

Next

/
Thumbnails
Contents