Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Gálos Rezső: Kuncz Jenő
mezőgazdaságról es a mezőgazdasági kihágásokról szóló 1894. XII. t.-c.-et, A Rege az ßlöiteletröl c. tárcája — egy szimbolikus mese — annyira megtetszett .Szávay, Gyulának, a Győri Hírlap akkori szerkesztőjének, hogy a tárcát ciceróval szedette ugyanakkor, mikor a vezércikket csak garmonddal. Ugyanebben az időben zajlott ( le a Győri Korcsolyaegylet 25 éves jubileuma. Erre az alkalomra a Győri Hirlap kis oktáv miniatűr lapszámot adott ki, amely a Kuncz Jenő rendezte is pompás jégünnepélyen délután 3 órára jelent meg és ebben is a Rege az előítéletről volt a vezércikk. 1903-ban a Győri Hirlap főszerkesztője lett és ettől [kezdve még nagyobb becsvággyal és kedvvel irta és csak úgy ontotta alkotásait. Igen jelentős publicisztikai munkát végzett; pompásan írott vezércikkeinek imindig nagy volt a hatásuk, de számos tárcát, elbeszélést, színikritikát is irt. Ezek a Győri Hírlapon kivül más lapokban és almanachokban is napvilágot láttak. Sikerült elbeszélései: a Malacpecsenye, a Levélke, Visszajött a huszár, Mért nem nősült meg Geréb Illés, A riport, A tigris, Micike megfigyeléseiből stb. A Frankenburg Kör évkönyvében jelent meg a Vezényszó c. novellája, a pápai Jókai Kör évkönyvében a Török Eszter tréfája, a Győri Jótékony Nőegylet jubileumi almanachjában a Két nyakleves. Egérfogó c. történeti színművét a M. Tud. Akadémia Telekipályázatán a bírálók alapos /dicsérettel emelték ki s elmondták, hogy abban a jó dráma minden kelléke megvan. A betörő, Boldog áj évet, Gyere haza Bernát, Eva—Evi—Evlke c. egy- és kétfölvonásos vígjátékait gyakran! s jtöbb színpadon is előadták. Kedveltek voltak monológjai is: Micike ideges, Az első légyott, Leány forr adatom Megbukott a száraz zsúr. A Zách Klára c. operaszöveg (megzenésítve) és Fekete liliom c. társadalmi színműve is több előadást értek meg; Az aranyszőrű bárány c. énekes játéka a Győri Hirlap almanachjában jelent meg. Legjelentősebb drámai alkotása, a Bálványok bolondja (1908) c. négyfelvonásos társadalmi színműve a kolozsvári Nemzeti Színházban és több vidéki színpadon került bemutatóra, de előadták a budai várszínházban is s könyvalakban is napvilágot látott. A Győri Szemlében jelent meg Rubinstein és Fieindl Győrött c. zenetörténeti értekezése. Ennek a Sokoldalú s a maga nemében páratlan irodalmi munkásságának betetőzése az a jsok mélyenjáró elnöki megnyitója, amelyet másfél évtized óta ,a Kisfaludy Körben tart. Kiegészítése az a sokirányú, eleven érdeklődés, amellyel minden kulturális megmozdulás iránt mindig is ivóit s az a sok emlék, amely mindig színessé és tartalmassá tette mondanivalóit. Minderről az alábbiakban lesz még szó. \
