Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Gálos Rezső: Kuncz Jenő

bálrendezés elvonta az irogatástól. Szép világ volt ez, az éjjeli zenék romantikus jogászvilága Győrött is. Ä vizsgák mind kitüntetéssel multak el. Kuncz Jenőnek szerencséje volt, hogy a győri jogakadémia nagyhirü tanárainak, Katona Mórnak, Timon Ákosnak (lehetett kedves tanítványa, de érdeme^ hogy a legkitűnőbb tanítványuk lett. Alig tette le az államvizsgát, már is gyakornok lett Nezsideren Mosonmegyében, ahol a hagyatékokat akkor még sokszor németül kellett tárgyalni, németül kellett kihágási ítéleteket hirdetni. Ebből az időből is van Kuncznak egy jóízű története. , A közigazgatási gyakornokokat akkoriban a nép a főszolgabíró írnokainak tekintette és az utolsó parasztfickónak sem fért a fejébe, hogy ez a fiatal ialak! büntetést szabhat ki rá. Kuncz Jenő gyakornok úrnak (pedig sehogyan sem tetszett, hogy nem akar elég tekintélyre vergődni. Ezért merész dologra szánta él magát. Fogja magát és az ítéletet jó hangos szóval így kezdi el: lm Namen seiner Majestät des Kaisers! Ez persze a parasztoknak nagyon imponált, de a gyakornok úr ugyancsak kikapott a szomszéd szobában megdöbbent főszolgabíró úrtól, hogy ezt épen nem szabad. Nem szabad, de használt. . 1887. február elsején Kuncz patvarista lett, hazajött Győrré és készült a szigorlatára. Voltaképen a jogtanári pályáról ábrándozott. A jogtörténet, a közjog és a nemzetgazdaságtan voltak egyformán kedvelt tárgyai, ezek bármelyikével szívesen foglalkozott volna tudományosan, azonban a sors másként akarta. Alig tette le júniusban az első szigorlatot s alig jegyezték be, mint ügyvédjelöltet az ügyvédi kamarába, gróf Batthyány Lajos főispán felszólította, hogy helyettesül lépjen Győr sz. kir. város szolgálatába. Itt akkor valami nagyobb sikkasztás törtéit s a tisztikarnak egy részét felfüggesztették, így lett Kuncz városi tanácsjegyző, közgyám és árvaszéki jegyző — álláshalmozó — egy személyben. S meg is maradt volna itt véglegesen, ha nem kell bevonulnia katonának. 1887. október elsején a cs. és kir. 19. gyalogezred önkéntese. A vidám év, amely persze tiszti vizsgával végződjött, elhalasztotta a szigorlatokat s '1889-ben megint (csak egy szigorlatot tett le. Ez év januárjában történt, hogy a Kaszinóbálon Győr vármegye alispánja, gróf Laszberg Rudolf megkérdezte, nem volna-e kedve a vármegye szolgálatába lépni. Decemberben lesz a restauráció és akár aljegyző, akár szolgabíró akar lenni, megválasztatására számíthat. Nagy szó volt ez! ,A háttérben még mindig ott volt kedves terve, a jogtanárság. Az előtérben azonban más valami volt... Az immár 26 éves ember szerelmes s ezúttal nagyon komolyan szerelmes volt és házasodni készült. Mintha a jó Isten akarta volna, úgy csöppent elébe az,állás hozzá. Batthyány főispán még májusban kinevezte »beesületbeli« azaz tiszteletbeli vármegyei aljegyzővé, s a restauráción Kuncz Jenő egyhangú felkiáltással lett megválasztva vármegyei első aljegyzőnek, 1890. január elsején foglalta el állását