Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - SZEMLE - Könyvszemle. Soproni képeskönyv. Birkás Géza, — Keresztély Ágost herceg rest. tevékenysége. Jenéi Ferenc. — Barokk világ Győr-egyházmegyében Zichy Ferenc püspöksége idején. U. az. — Az asztalosok egészségügye. —n. —n. — Magyar genealógiai és heraldikai forrásmunkák. K, S. — Keszthely leírása és bibliográfiája. — s. —c.
ott azonban a török világban nagy volt a pusztulás és utána lassú, és szegényes a megújhodás. Sopron szerencsésebb volt, itt beszédesebbek a levéltárak és a kövek, itt a Szent Lélek-lemplomban 1221 óta miséznak, a városi levéltárban megvan 1227-ből IV. László kiváltságlevele, melyben Sopront királyi várból önálló város rangjára emeli, ugyanott őrzik a legrégibb telekkönyvet 1379-ből. Azt is tudjuk, hogy a város utcáit már a 16. században kezdték kövezni és líceumában 1557 óta tanítanak, Kereskedelmi Testülete 1656-ban alakult,-.első színháza 1769ben épült. Zeneegyesülete 1829 óta működik. Kaszinójának pedig a negyvenes években Széchenyi István volt tagja. A Soproni Képeskönyv a Magyar tájak, Magyar városok c. kultúrtörténeti könyvsorozatnak első kötete. Reméljük, hogy Győr városát is hamarosan fogja ebben a sorozatban egy kölel képviselni. Győrnek is gazdag történéti múltja van és hogy érdekes műemlékei is vannak, arról Stengl Marianne-nak Szemlénk mult évfolyamában közzétett tanulmánya tett újabban ékes tanúbizonyságot. Birkás Géza. * : < 1 i; i ' ,;r Kelemen Atanáz: Keresztély Ágost herceg katolikus restaurációs tevékenysége a győri egyházmegyében. Pannon halma 1931. 8 r. 76 1. — Piszker Olivér O. S. B.: Barokk világ Győregyházmegyében Zichy Ferenc gróf püspöksége iuején.(1743-83.) Pannonhalma 1033. 8 r. 80 1. — A Győrre vonatkozó történeti monográfiákat, sajnos, nélkülözzük. Tudományos alapvetéssel sem a városnak, sem a megyének nincsen megírva a története s ami részletmunka készen van, az, éigy látszik, hiába várja a nyomdafestékei. Egyháztörténeti tanulmányok ugyan gyakrabban jelennek meg, de ezek a nagyobb, összefoglaló monográfiák is, hiába várják a megjelenhetés lehetőségeit. Bizonyos az, hogy a részlettanulmányok komoly alapvetésére még nagy munka vár, mielőtt a monográfiák elkészülhetnének, mégis szeretnők látni már legalább a törekvést arra, hogy azoknak elkészültét tervszerű, szervezett részletkutatással készítik elő. Éppen ezért kell a legmelegebben üdvözölnünk a pannonhalmi főapátsági Szent Getlért-Főiskola munkásságát, mellyel a fiatal bencés tudós generációt arra buzdítja, hogy doktori értekezéseinek témáját a győri egyház-' megye múltjából merítse. Az előttünk fekvő két értekezés a győri egyházmegye múltjából a barokk korszak két részletét dolgozza fel. Kelemen Atanáz a konvertita szász herceg, Keresztély Ágost győri püspök, majd esztergomi érsek győri működésével foglalkozik. (1694—1725.) Keresztély Ágost győri püspöksége mellett sok egyházi cs világi, diplomáciai tisztséget töltött be. Kölni nagyprépost, esztergomi koadjutor, majd érsek, szász főkancellár, majd a regensburgi birodalmi gyűlésen a császár főkomiszszáriusa. 1706-ban a bibort is elnyeri. Természetesen nagyon keveset tartózkodhatik egyházmegyéjében. Vikáriusai Matuschek András és Kontor István útján mégis állandóan tájékoztatja magát egyházmegyéje helyzetéről és az egyre határozotlaban kifejlődő katolikus restaurációd a távolból is maga irányítja. Szeme előtt az öntudatos katolikus generáció nevelése lebegett és ennek érdekében rendkívül határozottan, de
