Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - SZEMLE - Könyvszemle. Soproni képeskönyv. Birkás Géza, — Keresztély Ágost herceg rest. tevékenysége. Jenéi Ferenc. — Barokk világ Győr-egyházmegyében Zichy Ferenc püspöksége idején. U. az. — Az asztalosok egészségügye. —n. —n. — Magyar genealógiai és heraldikai forrásmunkák. K, S. — Keszthely leírása és bibliográfiája. — s. —c.

minden lépést megfontolva haladt előre. A szerző sokrétű anyagát ügyesen csoportosítva, szemléletcsen állítja szemünk elé. Célkitűzése bizonyos egyoldalúságra kényszeríti, azonban Keresztély Ágost restaurációs törekvéseinek ismertetése mögött mindig érezzük a kor szellemét s ha nem kísérli is meg annak egybefoglalását, a restauráció küzdelmeit, nehézségeit és eredményeit világosan mulatja be. Piszker Olivér értekezése többet ad, mini Kelemen Atanázé: azt. a negyven évet foglalja össze, amely a barokk korszakban legtöbbet alkotott — Zichy Ferenc gróf püspökségének idejét. A barokk korszak Regnum Marianum-eszméje ebben a negyven évben jut leljes kifejlődésre, egyben e korszak végén kísérlik meg annak lerombolását a francia felvilágosodásnak hazánkba is átcsapó hullámai. A Regnum Marianum belső kiépítése és megerősítése Zichy Ferenc gróf tevékenységének legnagyobb részét foglalja el. A győri püspökök között kevesen alkottak olyan .sokat és olyan nagyérlékűt, mint ő. Győr városa rendkívül sokai köszönhet neki. Tipikusan barokk lendület az, amely folytonos munkára ösztökéli — s épen. e barokk szellem teljes megértése teszi Piszker művét értékessé. Jellemzően tudja annak megnyilvánulási formáit megkeresni. Bár Zichy Ferenc éleiével és egyéniségével röviden foglalkozik és célkitűzéséhez biven a korrajzra fekteti a súlyt, mégis a kor mögött a barokk főpap ihlető lelkületét érezzük, az alkotásokból kialakul Zichy Ferenc szervező, alkoló egyéniségének portréja is. Mindkét író nem csupán az eddig ismert és feldolgozott forrásokadatait has>:nálta fel, hanem saját levéltári kutatásainak eredményeivel is bővítette azokat és ezzel munkájának értékét nagyban növelte. A két értekezés tanulmányozása közben ötlött figyelmünkbe az, \\ogy tiz év múlva lesz kétszáz éves fordulója annak, hogy Győr városát szabad királyi rangra emelte Mária Terézia királynő. Ugy érezzük, hogy e fonLos esemény ünnepi programmjából nem maradhat el a város történeti monográfiájának megírása sem. Tiz év áll előttünk, amely alatt a győri történetíró gárda ezt a munkát elvégezheti. A G\'őri Szemlének és Győr Baráti Körének elsőrendű kötelessége, hogy ezt a munkát megszervezze és a monográfia megjelenhetését előkészítse. — Addig is szükségünk van az ismertetett értekezésekhez hasonló komoly felkészültségű tanulmányok egész sorára. Jenéi Ferenc. * Jordán János: Az asztalosok egészségügye. Budapest 1932. (Népegészségügyi és munkásvéd. sző vets, kiadv. 9. sz.) 8 r., 27 1. A győri bútorgyár igazgatójának gazdagon illusztrált füzete szociális feladatokat tárgyal. Történeti és statisztikai adatokra támaszkodva egyrészt a helyiségeknek és azok berendezésének (elsősorban a gépek kezelésének

1 hygeniai és balesetvédelmi kérdéseit, másrészt az ipari por. ipari mérgek és az asztalosok egyéb sajátos betegségeinek elhárítására alkalmas intézkedéseket. Érdekesen és világosan írt, tanulságos füzei. l —n. —- n.