Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - SZEMLE - Könyvszemle. Soproni képeskönyv. Birkás Géza, — Keresztély Ágost herceg rest. tevékenysége. Jenéi Ferenc. — Barokk világ Győr-egyházmegyében Zichy Ferenc püspöksége idején. U. az. — Az asztalosok egészségügye. —n. —n. — Magyar genealógiai és heraldikai forrásmunkák. K, S. — Keszthely leírása és bibliográfiája. — s. —c.

Könyvszemle. Soproni Képeskönyv. 123 képpel. Összeállította dr Heindes Károly. Német, olasz, francia és angol nyelvű függelékekkel. Budapest, Somló Béla kiadása. — Magyarország megcsonkításának és a mai gazdasági válságnak kétségtelenül van egy üdvös következménye: a magyar társadalomban megfogyolt a külföldjárók és a külföldimádók száma s felébredt az érdeklődés a múltban annyira elhanyagolt hazai városok és vidékek iránt. Mai szegénységünkben az Alpok, az északolaszországi tavak helyett meg kell elégednünk a Mátrával, a Mecsekkel, a Balatonnal és Velence, Nürnberg, Paris, Oxford helyett Egerbe, Esztergomba, Pécsre, Sopronba, Pannonhalmára zarándokolunk. A belső idegenforgalom e felrendülésének jele aiz a sok útikönyv, amely az utóbbi évtizedben napvilágot látott s amelyek közül a kiváló gonddal megszerkesztett Thirring-féle helyi kalauzok emelkednek ki. Azoknak a magyar városoknak sorában, melyek iránt különleges jellegük, történeti múltjuk, értékes műemlékeik és bájos vidékük miatl közönségünk részéről nagy érdeklődés mutatkozik, az első helyek egyikét Sopron foglalja el. Ezt az érdeklődést van hivatva ápolni ja Soproni Képeskönyv, amely a város művészeti és természeti szépségeinek ismertetésével egyrészt erősíteni akarja azokat a kötelékeket, melyek a (soproniakat és Sopron barátait ehhez a városhoz fűzik, másrészt pedig új híveket szeretne toborozni a » ci vi tas fidelissima« számára, amely annál inkább kell, hogy közel álljon minden magyar ember szivéhez, mert nem sok híja volt, hogy erdélyi és felvidéki városainkkal együtt el nem vesztetlük. ( A Soproni Képeskönyvet forgatva az a benyomás alakul ki bennünk, hogy ez a tmunka valóban olyan emberek műve, kikel nemes és értelmes lokálpatriotizmus hevít s akikben alapos, minden aprólékos részletre kiterjedő tudás egyesül városuknak fanatikus szeretetével. Tisztában vannak azzal, hogy Sopron érdekessége múltjában rejlik, ezért e képek nagy része a város barokk építészeti emlékeit: régi utcáit, templomait, házait, udvarait Szobrait és síremlékeit mutatja be, amelyek egyéb, még régebbi korokat képviselő műemlékekkel egy évszázadokon át kialakult, kegyelettel őrzött és a város minden társadalmi osztályát átható, gazdag kultúrának bizonyságai. Sopronnak nincsenek kiemelkedő, az egész városon uralkodó középületei, mint amilyen Pécs román székesegyháza, Eszltergom bazilikája. Eger barokk líceumpalotája. Mint ahogy Heimler a munka bevezetésében írja, ami Sopron építészelél igazán érdekessé leszi, az nem is az épületeknek önmagukban való szépsége, hanem a kulturális és hangulati egység, mely az egész ivarost jellemzi és amelybe az épületek beleolvadnak. Ez valóban így is van. hiszen a belváros, mely valaha a vár belseje volt és melyet az egykori védőárkak helyén álló /Várkerület övez, majdnem érintetlen, egészen olyan, mint amilyennek egy 1700-ból való rézmetszet mutálja. Egész utcák vannak benne, melyekben jóformán csupa IS. századi palota van. Győrnek, Székesfehérvárnak és egyéb dunántúli városainknak is van történelmi levegőjük,