Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - Vargha Dámján: Költői szépségek Szent Imre ős-legendájában. (I. közlemény)
ő vezetése és példája erejével vált a magyar a keresztény és művelt emberiség számottevő tagjává. Amilyen keveset, épen olyan fenségeset tudunk meg az Imre-legendából apostol-lelkű, »mézédes bölcseségű« első szent királyunkról. Személye iránt a legbensőbb tisztelet ömlik el a legenda minden szaván-során, olyan, amilyen csak apostolt illethet. Az ifjú Imre herceg már kereszténynek, míg atyja még pogánynak született. Kora tudományos ismereteit teljesen elsajátítja, a magyarság keresztény világnézetében nevelkedik, aki még ifjú vére föláldozása árán is feltétlenül magáénak ismeri a magyar nemzeti eszméket. Küzd a hazai föld szabadságáért és imádkozik boldogságáért; érte Isten-közelségben jár, hős erényeket gyakorol, külső és belső harcokat vív meg diadalmasan. A harmadik szereplő személy Maurus, az egykori pannonhegyi puer scholasticus, később tökéletes életre törekvő szerzetes; vezérkedő és legendát író apát, a nagyterjedelmű pécsi egyházmegye magyar területének kormányzó püspöke. Előbb kontempláló monachus, majd aktiv életet élő vezérférfiú, mindkettőben példaadó egyéniség, önmaga, szerzete, nemzete, — sőt a szentek társaságának értéke. — Egészen más élethivatást tölt be, mint István vagy Imre. Mert míg ezek a világ forgatagában, az élet porondján; ő az oltár szentélyében teljesít szolgálatot. Benne Imre testvér-leiket, István apostol-munkást csatol magához. Maurus az egyház felszentelt szolgája, az élet igéjének hirdetője, az irgalmas szeretetgyakorlat hőse, akinek áldozatos élete — Imrééhez hasonlóan — nagyban hozzájárult a keresztény hitnek magyar földön és szivekben megindult terjesztéséhez, sőt a magyar alkotmány-forma kialakításához. Az Imre-legenda személyei egyénileg ugyan mind mások, szellemükben, jellemükben, a célkitűzésben mégis azonosak, a magyarság és kereszténység eszményképei minden időre: ez a legenda jellem - egységek. A cesareai Eusebius 1 ) viziója által jut kifejezésre a korai földi életét immár befejező Imre herceg lelkének megdicsőülése. Nem hiteles történetű elbeszélés, de csodás hatású a hivő lélek számára, vonzó, gyönyörködtető és szemléletes. Fontos Szent Imre születése a föld számára, de fontosabb születése az ég számára, melyet az Eusebius-vizió szemléltet költői elgondolásban és irodalmi szépségben. Konrád lovag az István, Imre és Maurus tiszta lelkületével ellentétben az alacsony föld bűnös világát képviseli. Személyében a szennyes élvezetek sötét alakját mutatja be a legenda, hogy vele szemben a tisztaságos Imre mennyei erényekkel ékes szépsége annál élénkebben tűnjék ki. Konrád a középkor sötét lovagjainak tipusa. Alacsony szenvedélyeknek hódol, a lélek fertőjének mocsal ) A teljesség szempontjából a Maurus-féle Szent Imre-legenda szövegéhez később iárult két utolsó fejezet személyeit is belevonjuk tanulmányunkba, hisz az irodalom a hét fejezetből álló teljes legendát ismeri,
