Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (I. közlemény)

mund Ferdinánd életében is. Erről a Kuntzról azt írja Koltai Virgil, »ez a Kuntz Teschenből, Sziléziából származott Győrbe s 1773 szept. 15-én vétetett fel a győri polgárok sorába.

1

) Utána néztem ennek a gyanús állításnak. A polgárok névjegyzékében ez áll: 1773 sept. 15. Josephus Kunszt e Silesiae Citte T eschen Pileator, germanicas cat hol i eus. Tehát nem Kuntz Kristófról, a színészről, hanem Kunszt (másutt Kunz néven is szereplő) kalaposmesterröl van szó. Kuntz Kristóf sohsem lett győri polgár. À Gothaer Theater-Kalenderben közölt adatok szerint 1758-ban született Frankfurt am JYlainban, 1779-ben lépett fel először. (Talán mint műkedvelő?

2

) Koltai jellemtelen és erkölcstelen embernek próbálja feltüntetni, csak azért, mert adósságokat csinált, — mint valamennyi Thespis-ivadék ! Pedig Kuntz, Raimund állítása szerint, igen becsületes ember volt, magasállású katonatiszt létére

3

) színigazgatónak csapott fel a művészet iránti rajongásában.

4

) Vagyont nem szerzett szini pályáján, sőt elvesztette azt is, amije volt. Nagy szerepet vitt 'a pozsonyi, soproni, kassai, eperjesi, lőcsei, temesvári, aradi és nagy-* szebeni színházak történetében.'') Igen érdemes és nagytapasztalatú igazgató volt. — Társulata 1785-ben június hó 4-től okt. ;3-,ig 70 előadást tartott és ezekért 70 frtot fizetett a városi pénztárba.

6

) Kuntz távozása után Divaté Ferenc, az Eszterházán működő herceg Eszterházy-féle társulat igazgatója, tett lépéseket a győri szinház elnyerésére. Nem a városhoz fordult, hanem gróf Győryhez, a kerület királyi biztosához. Kéri, hogy neki Győrött színházat építsenek. Győry gróf 1785/155. sz. a. értesítést kér a tanácstól, hogy milyen intézkedések történtek? A tanács dec. 14-^én azt feleli, hogy írt már Díváidnak ebben az ügyben, felterjeszti a levél másolatát a Cameral-Administrationnak. A városbíró azt írta Díváidnak (másutt az a név Duval — Duvaldnak van írva), hogy jöjjön el Győrré, ha télen is játszani akar, keressen ki alkalmas házat, amelyben színpadot lehessen felállítani.

7

) ') Koltai Virgil: Guőr színészete. I. 41. és utána Vatter, id. m. 50. 1. 2

) Gothaer Theater-Kalender. 1797. 319. és 1792. 184. 1. 3

) Bäuerle szerint Kuntz őrnagy volt, amikor színigazgató lett. Bäuerle's Memoiren. Wien, 1858. 1. Bd. 65. *) Wilhelm Borner: Ferdinand Raimund. U. B. 4672. sz. 13. lap. 5

) Kuntz 1789-től temesvári igazgató. Fekete M.: A temesvári színészet története. 22—23. 1. 1791-ben Belgrádban játszott egy színházzá átalakított mecsetben. Theater Kalender, 1792. 285-288. 1. 1791—1792. Nagyszebenben. Filtsch, Geschichte des deutschen Theaters in Siebenbürgen. 574—576. 1. 1693—1796. Kassán, F.periesen, Lőcsén. Flórián Kata : A kassai német színészet története 1816-ig. 50—51. 1. 1796—1802. Pozsonyi igazgató. Heppner: 62—63. 1. Újból Temesvárott. Fekete Mihály : 30—31. 1. Aradon : Váli Béla, Az aradi színészet története. 1885. 15—17. 1. 1809—1814. Győrött, Sopronban etc. Pécsett 1817/1818. és 1823/1824. Meghalt Marburgban. — Kardos Emilia: A pécsi német sajtó és színészet története. 39. és 42. 1. — Sopronban : Vatter Ilona : A soproni német színészet tört. 58. 1. 6

) Stadt Kammerer-Rechnung, 1785; szept. 12. és okt. 3. 7

) Tanácsi jegyzőkönyv, 1785. dec. 14. és fogalmazvány 1785. dec. 14L