Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (I. közlemény)
Szabady fejtegetései kiegészítik azt a képet, amelyet Koltai a régebbi iskoladrámákról festett. Ezeknek a kuriózumképen ható műkedvelő-előadásoknak persze nem sok közük van a győri színészet fejlődéséhez. A győri színészet igaz története — mint az egész magyarországi színészeté is — a (német vándortársulatok látogatásaival kezdődik, amelyeknek nyomait sikerült a Kanimer-Reclinungokban, a 18. század negyvenes éveiben felfedeznem. Sándor István 1801ből származó feljegyzése nagyjában megegyezik a mi adatainkkal. Szerinte 1730 óta dívtak Pozsonyban tséljátékok (Possenspiele), amelyekben a Kolbász Jantsi (Hanswurst) és a Galambos Kati vitték a főszerepet. »Ekkor, úgy tetszik, még lehetetlennek tartatott, hogy valamelly Mesejáték mulatságot adjon, ha tsak Tsél* stapó — Possenreisser, benne nem jelent meg.« — »Ezen most elfolyt Századunknak közepe után egy néhány Német Theatrom keltt fel e két Hazában, mellyek részszerént állhatatosak, úgymint Pozsonyban. Pesten, Budán s Eszterházán, részszerént bujdosók, úgymint Szebenben, Temesvárott, Kassán, Győrött, s Nagyszombatban valának. Sőt még a Hegyallyai Szüret is szokott volt kapni ill yen bujdosó Mesejátékos Tarsosagot.« 1 ) Sándor István csak a dátumban téved, mert már a század közepe előtt is megfordultak Győrött ilyen bujdosó Mesejátékos Társaságok, még pedig nemsokára olyan rendszeresen, hogy a győri színházat 1768 óta állhatatosnak is nevezhetjük. A 18. század első felében jártak komédiások városunkban, —a 17.-ben talán még angol színészek is — de mivel Győr nem volt szabad királyi város, nem vezettek részletes, pontos számadást. Sommásan könyvelték el 1742 előtt a városi bevételek között a komédiásoktól beszedett helypénzeket. A Stadt Kammerer-Rechnung följegyzi, hogy 1742 október. 30-án a házalók és komédiások 22 forint 73 és cgyfél krajcárt, 1743 aug. 5-én a komédiások négy hétre 8 forintot fizettek. — 1744-ben már két izben (febr. 29. és okit. 30.) vett bf? a városi pénztár* komédiásoktól 31 frt 55 xrt és 26 frt 78 és egyharmad xrt. 1745-ben először egy vándorló orvos állított föl bódét a téren, majd pedig aug. 21-én >a pénztáros ezt írja: »Von einem Comedianten wegen seiner Hütten auf dem Platz vor 8 Tag .— ifl.« Ugyanettől a komédiástól még két izben vett be négy-négy frtot. — A vándorkomédiás tehát bódéját a mai Széchenyi-4éren állította fel, de ez nem volt általános szokás; 1746-ban egy másik már a Fehér Bárány vendéglőjében játszott, mint ezt a városi pénztáros jelenti: »Von einem Comedianten, so bey dem Weissen Lämpel gewest, vor die Erlaubnuss empfangen 2 fl.« így ment ez évről-évre; sajnos, a számadásban és a jegyzőkönyvekben nem örökítették meg az engedélyt nyert komédiás nevét. *) Sándor István : Sokféle. Hetedik darab. Győrött. Streibig József betűivel, 1801. 60-61. lap.
