Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 10. szám. 1933. december - ADATTÁR - Géfin Gyula: Kisfaludy Sándor kiadatlan levelei. (II., befejező közlemény)
gáníán, hol a' Bakonyi ezredből segédül küldőtl század szállást tart, eltemettetett volna, feladatott, hogy a Rigácsra elszökhetett Zsivány a' Nyirlaki Dudorban lappang. LegoKan számos gyalog katonaság indult ennek, mint társok gyilkosának megfogására. ( Csakugyan meg is találták ott két kurvával mulatva. A' zsivány, elhagyván nő társát, futotl, mindenütt a' berek' és bozótos rétek' hosszában a' Pinkóczi malom felé; midőn azonban a |számos katonaságtól már majd utói éretett volna, maga magát agyon lőtte, és halva Rendekre vitetett. Ez Lakat Miska nevezetű Zsivány volt, ki tavaly ötöd magával az Egerszegi tömlöczből szökött el, és harmad magával nyomban a' hirre kapoll rabló Czimborába szövetkezett. Bizonysága minapi állításomnak, hogy a' lömlöczökből kijövök soha sem' javulnak, hanem mind inkább ^-oszszalmakká válnak. Ma azon közönséges hir terjedett itten, hogy Somogyban, Marczalinál, Subrit is heted magával bekerítették az ott szállást tartó Uhlánusok; és miután a Zsiványok egy katonát, egy lovat agyon lőttek, hat katonát, és hét lovat megsebesítetlek volna, és a' sokkal számosabb katonaság' győzedelme már kétségen tul esnék, Subri is maga magát agyon lőtte. A' hir gyanús annyiból, hogy Subri' társainak történetéről semmit se mond; de valaminek mégis kellelt történni, miután a' hir igen közönséges;, két Bécsi tyukász, kik a' történetkor Marczalt körül jártak, hozák 's terjesztek először a' hirt, .utóbb katonák szállásról szállásra. Azonban hét gonosznak elveszte már még is bizonyos. A' mi vidékünket négy hónap ólta olly szenvedő állapotba dönlék ezen gonosztévők, hogy a' kereskedés, közösülés' hiánya miatt minden órán másra sem marad pénzünk. Az utakon koldusokon, gyalog bucsusokon, egy lovas zsidókon, néha) egy két Héntzen, és most mégis megindult, fórspontra járó megyetiszleken kivül senkit „sem lát az ember. A' katonaság zúgolódik, nem tartván olly nagy becsületnek, a' belső bátorságot fenn tartani, mint külföldön a' nemzeti szabadságra törekvőket elnyomni segileni. — Egy harmadik Vármegyéből egy néhai diétális Ablegatus nékem ezt irá: »A' nép azt mondgya: Subri a' szegény embernek ád, és az Urakat a' Császár' akarattyából rabollya. Kirendeltetvén a' hajtásokra, zúgolódtak, és elrejtették magokat, 's bottal kel1 lett őket kergelni.< — Szörnyűség, milly néplázasztók lappangnak hazánkban ! Élly boldogul! — Feleségem lisztek — Igen becses, szíves jóvoltidba ajánlott különös tisztelettel vagyok igaz szivü szolgád K. Sándor. 26. Kedves Barátom! Miidán Vass Vármegyével most semmi löszveköllelésben nem vagyok, Ivánkovichot sem látom soha; 's minthogy tudom, hogy Eötvösről gyakran megy alkalmatosság Acsádra; talán meg fogom bocsátani, ha egy Téged 's engem egy mértékben illető, kis bizománnyal terhelni merlek. Ezen ide mellékelt! két nyalábot a Magyar Tudós társa-