Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 10. szám. 1933. december - ADATTÁR - Géfin Gyula: Kisfaludy Sándor kiadatlan levelei. (II., befejező közlemény)

ság, kézhez szolgáltatás végett, hozzám küldvén, kérlek, méltóztassál ezeket, nálad könnyen előadandó alkalommal, egygyiket Szombathelyre, másikat Kőszegnre küldeni. A Somogyba szóllót, Krájucznak küldeni Zalának szóllóta. ' -maga helyére. Ha már reám bízattak, becsületemben áll, hogy bizonyosan rendeltt helyökre (mennyének. A' boszszuló Nemezis mulli hónap j24 kén itt rettenetes ítéletet gyakorolt ismét a' Zsiványok felett. Megírom, hogy a' legközelebb kútfőből hallyad. Nagy Pénteken egy kém által bejelentetvén dél előtt, hogy a' szomszéd Prágai helységben, egy paraszt csűrben zsiványok lappangnak, az itt lévő pandúr Strázsamester három pandúrral, és egy 30 dragonyosból álló csapat tüstént elfogatásokra siettek. Körülvétetvén a' kis csűr, melly a' házak' során kivül állojtlt, és csak egy kis ajtóval nyilt, a' zsiványok, már mintegy 100 lépésre, mindgyárt két lövést tevének: az első a' pandúr Strázsam estért melyben találta; de a' golyót a' mellyen viseltt lapos patróntáska félre ugratta. A' másik Jövés egy köz dragonyos! vállban talált; de csak bőr .és hus sértést okozott, és a' benne akadtt négy szatyma hamar kivétetett. A' támadók állása veszedelmes lévén, és a' zsivány oknak még sem árthatván, a' katonaság két felől hátra utasitatolt, és szorosan az ostromlott csűrnek kőfala mellé állitatott; a' zsiványok számos lövéseket tevének, a' csür

? fedelének megbontott zsuppja közül is; de nem árthattak,. Itt a' tiszt bekiálta: »Hanyan vagytok? adgyálok meg magatokat.« — »Heten vagyunk; hát tik hányan vagytok ?« — » Hetvenen !« »Mink száztól, egy J/tegementtől sem félünk.« —r E(z volt a' felelet. Ez déltőll fogva majd már öt óráig tartott. Attól tartván akkor az ostromlók, hogy, ha be áll a' sejtétség, a' benn lévők nem csak sok kárt tehetnek, hanem

1 ki is szabadulhatnak, a' ki rendeltt falu által előre minden ovó intézetet megtévén, a' hóban, magánosan álló csűrt meggyujtaltyák, bizonyosnak gondolván, hogy akkor csakugyan megadgyák magokat a' zsiványok. De a' kemény természetűek, noha folyvást intettek magok megadására, készebbek voltak, benn veszni. 'S midőn a' láng a' csűr fedelét elboritá, három lövés hallatott belőlről. A' zsiványok lőtték magokat agyon. Egygyiknek roszszul kellett magát találni, mert a' lövések után sirás bőgés hallatotL. Utóbíb sürü lövés pattogás: mi a' zsiványoknak meggyúlt és elsült töltés táskajok lehetett. Ezen lövésekre betöretvén a' csűrnek ajtaja, bámultak, midőn csak két, majd nem egészen elégett embert találtak, 's vontak! ki a' még égő kis szalma rakás alul. Egygyiknek melh

T

ében nyilván látható volt még a' lövés; a' másikban, ki erősebben megégett, a' lövés már nem volt észrevehető. — Borzasztó történet! —- Ide hozattak Sümeghre, 's utóbb az akasztófa alá temettettek, hol már három a' levegőben, három a' föld alatt. — még sem fognak rettentő például szolgálni; hanem arra, hogy a' zsiványokat ezután, mig élnek, vakmerőbbekké, dühösebbeké, 's végre öngyilkosokká tegyék; minek következése az lessz, hogy mig élnek, mint már magok is mondák a' siralomházban, több embert fognak gyilkolni, sőt talán minden kiraboltatandót, hogy ulóbfb rá ne vallhasson. A' Statárium ezen ideákal látszott szülni és divatba hozni a' zsiványoknál. Az elegeitekre lehetlen volt rajok esmérni, és igy nem bizonyos, kik lehettek? — De az őket feladó kémnek vallása szerint, a' mit azon-