Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 10. szám. 1933. december - ADATTÁR - Lám Frigyes: T. G. Schrőer német író győri emlékei
földrajzot eis a történeknél is. Térképpel tanította és az utaztató módszerrel a földrajzot. Nem diktált, de a magyarázata után itt is Írásbeli dolgozatot kivánt tanulóitól. A történetet Aug. Ludw. Schlözer felfogásában tanította, amit Schröer nem helyesel, racionalista módon. 1 ) Mózes nem volt nála próféta a biblikus értelemben, nanem bölcs és hatalmas uralkodó és törvényhozó, akinek az Ur villámai segítettek, ha mérgében büntette a gonosz népei. Németh nem szerette azt a bizonyos »augurhafte Triestertumot«, amely vissza akarja fordítani a világ folyásai. Németh László jó barátságban élt az evang. egyházközség egyik papjával: Fabry val, de feszült viszonyban a másikkal, a hires Râl h Mátyással. Különös, mondja Schröer, hogy bár Ráth német születés,-) nagy ellensége volt a német műveltségnek és a németségnek, ellentétben a magyar Németh Lászlóval. Németh igen nagy németbarát volt. Felejthetetlen maradt Schröernek az az óra, amikor Németh belépett az osztályba és megindult hangon bejelentelte a (tanulóknak: »A nagy német Schiller Frigyes meghalt május kilencedikén.« Áhítatos csend fogadta ezt a (bejelentési. A kis Gottfried lelkét sejtelmes érzés járta át, — eddig azt hitte, hogy csak a rómaiak voltak nagy nép, most az a gondolat villant át az agyán »A német is nagy népi* — és azlán az a második gondolat is: »És én is német vagyok!« Németségének itt Győrött ébredt tudatára és ez kihatással volt egész életére. Győrtől mégis könnyű szívvel vált el. Megtanult magyarul és egy nemes tanító itt lelkesítette őt a klasszikusok tanulmányozására. — Ami őt innen elszólította, az a vágya volt, hogy közelebb legyen a német irodalomhoz, a nemét világhoz. Vágyódott barátai után, főképen Kosztolányi nevű pozsonyi barátja után, hogy vele együtt elolvashassa Schliert. Győrött, mondja, fogalma sem volt arról, hogy mi történik a világban? Hogy Napoleon még ez évben Pozsonyba vonul be és hogy őt olt szemtől-szembe látni fogja, azt nem is sejtette. Győri tartózkodásának köszönhette Schröer, hogy önkéntelenül is magába szivta a magyar nyelvvel együtt a magyarság lelké! is (Wesen). Ezért sikerűit neki később a magyar típusok jellemzése és rajza a Thököly Imréről irt történelmi drámájában; az irodalomtörténészek véleménye szerint ez az egyetlen színmű, amely a Götz non Berlichingen mellé tehető. 3 ; Schröer nem olvadt bele a magyarságba, mint korabeli sok német származású iró, hanem megmaradt pozsonyi németnek. A magyar népnek két tulajdonságát tartotta ellenszenvesnek: bizonyos nyerseséget és a nagy érzékiséget. Nagyon bántotta Schröert a káromkodás: ezért haragudott leginkább erre a népre, amelynek, mint mondja, olyan sok jó tulajdonsága van. Tanára, Németh László a 1 ) V. ö. A világ történeteinek tudományára való készület. Irta gyermekek számára Schlötzer Augusztus Lajos, magyarra fordította Németh László. Sopron, 1795. 8-r. 2 ) Ráth Mátyás, a Magyar Hírmondó szerkesztője, az első magyar újságíró volt. Meghalt 1810 ben. 8 ) Leben und Taten Emerich Tököly's und seiner Streitgenossen. Histor. Drama. Leipzig, 1839.
