Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 10. szám. 1933. december - Markó Árpád: Kuruc tisztek kivégzése a győri főtéren, 1710. január 18.
hóhért s az ott raboskodó 66 kuruc tiszt közül kiválogatott ötöt. Olyanokat keresett ki, akikinek kivégzését a Cartella-Commissió működésére felügyelő semleges nagyhatalmak (Nagybrittania és Hollandia) megbízottai előtt valami ürüggyel igazolni tudhatta. Ä kivégzésre tehát kijelölte Fodor László brigadérost, Wollfart (Bolfort) János Ádám ezredest, Palkovich Ferenc hadbiztost, Benedek Jtf/ftás^hadnagyot és egy, Rákóczi seregében harcoló, Merin-Leprin Péter nevű francia tisztet. 1710 január 18-án a győri főtéren emelt vérpadon Fodort, Wollfartot és Palkovichot lefejezték, Benedeket és Alerin-Lepprint - mint alacsonyabb rangú tiszteket — felakasztották. Érdekes a Heister parancsára Ítélethozatalra egybegyűlt hadbíróság tárgyalási jegyzőkönyvének az a része, amely az elitélteket terhelő vádakat felsorolja és a vérengzés indokolására magyarázni igyekszik azt, hogy ezeket a kuruc tiszteket nem lehetett a hadifoglyokat megillető oltalom kedvezményében részesíteni, tehát kivégzésük jogos volt. 1 ) Ezek szerint a dunántúli származású Fodor Lászlót azzal vádolják, hogy, mint volt császári tiszt, hűtlenül elhagyta csapat ját és Rákóczihoz csatlakozott; mint kuruc főtiszt, a fertőmelléki harcokban megengedte azt, hogy katonái rettenetes kihágásokat és gonosztetteket kövessenek el, s mindezeken felül fogsága alatt felségsértő fenyegető és gyalázó szavakkal illette koronás királyának személyét. Wollfartot (aki állítólag győri születésű volt) szintén katonaszökevénynek tartják, mert mint császári huszárkapitány 1705-ben Győrből kiszökve csatlakozott Bottyán seregéhez és hasonló kegyetlenkedéseket követett el, mint Fodor. Palkovich hadbiztos, aki nagyszombati születés volt, s Rákóczit mint simontornyai inspektor szolgálta, e vár megvételekor, — Fodor brigadérossal együtt 1709 augusztusában — jutott hadifogságba. A haditörvényszék jegyzőkönyve szerint halált érdemel, mert fogsága alatt levelet csempészett ki a kurucokhoz, amelyben őket kitartásra lelkesíti s biztosítja arról, hogy állhatatos marad és inkább a törököt kész szolgálni, mint a császárt. Mivel e levéllel felségsértést követett el, a hadbíróság kötél általi halálra ítélte ugyan, de Heister az ítéletet — mivel törzstiszti rangban lévő egyénről volt szó —• pallosra változtatta. A vasvármegyei, jánosházi születésű Benedek Tamás hadnagyot azzal vádolták, hogy — mint a béri Balogh Ádám ezredéhez tartozó tiszt — az ezred széjjelverése után, mint martalóc zsákmányolt és erőszakoskodott, és a császár hűségére visszatérni igyekvő kurucokat elfogdosta és megkötöztette. Magatartása tehát nem esik a rendes katonákat megillető hadifogoly-védelem határozványai alá. A Niemes városában, Narbonne tartományban született, hugenotta eredetű Merin-Leprin Péter francia tiszt azelőtt a császári seregben szolgált. Győrött állomásozván, 1705-ben az egyik bástyáról leereszkedve csapatját hűtlenül elhagyta és a kurucokhoz sze1 ) U. o. 361. és következő oldalakon, a gróf Pálffy-senioratus levéltárában fekvő egykorú másolat nyomán.
