Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-november - SZEMLE - Könyvszemle. Mohi Adolf: Győregyházmegyei jeles papok. (Lám Frigyes) - Förster Rezső: A lőcsei fehér asszony történeti alakja. (Lám Frigyes)
legbecsesebb része. 1 ) még a Zichyről szóló fejezetnél is becsesebb, mint ahogyan a soproniakat elsősorban a Primesről szóló fejezet érdekli. Sok öreg győri bizonyára elérzékenyülve fogja (olvasni a kitűnő plébánosnak, az áldottemlékü Wintert Antalnak, a szegényeket vigasztaló nagy jótevőnek kedves alakjáról szóló eleven tanulmányt. Ami engem legjobban megkapott, az bizony annak a jó öreg urnák az életrajza, amelyet a szerző szivének teljes odaadásával, irnitudásának egész művészetével, palettájának minden finom színárnyalatával vetett papirosra: a drága, jó Mohi Antal püspöknek élettörténete. Itt a szerző nagyszerűen értette, hogyan kell az olvasót megnyerni ; érezzük a soroki között a meleg (szeretetet és hálát egy már (elporladt igen jó szív iránt. Mindnyájan ismertük, szereltük és becsültük azt a kedves, jóságos »bdcsit«, aki fiatalos hévvel lelkesedett Győr minden régi kövéért, aki nyolcvan éves korában is Pálífyért és Schwarzenbergért hevült! Mohi Antal 1857 szeptemberében mondta első szentmiséjét Kapuvároít. (Milyen szép és milyen megható a 78 éves szerzőnek a következő elbeszélése: »Az újmisés boldogan osztogatta első szent áldását. A többi közt megáldotta azt a kétéves fiúcskát, jelen sorok Íróját is, aki 60 év múlva őt az egyház utolsó áldásaiban részesítette és felfogta utolsó sóhajtását is.« (288 1.) A hálás öccs méltó emléket állított a »bacsinak«, akit az egész város szeretett, s akinek' itt jnem volt ellensége: tanulmányn azonban nem panegyris, mert a nagyszivü ember fogyatékosságaival szemben sem vak. , Mohi Antal életrajzához minteg}^ nyitányul szolgál Jáky Ferencnek, a hires oslii papnak, világi ember szemében megdöbbentő életrajza. Fia valaki életszentséget, a papi eszményeknek felmagaszlulását akarja látni, mélyedjen ebbe a fejezetbe, amelynek olvasásánál néha az arsi plébánosra, Szent Vianneyre kell gondolnunk, néha a középkori szenteknek komor aszkézisére is. Gandhit csudálja az egész világ, pedig az osli plébános még szigorúbb regulában tartotta agyonbőjtölt és agyonsanyargatott testét! Csupa lélek volt. Jáky Ferenc aszkétasága igen nagy hatást gyakorolt Mohi Antalra, aki szintén aszkétaságra törekedett és otthonos volt a keresztény misztikában is, hiszen magyar nyelven szólaltatta meg Gertrud és Hildegard nagy középkori misztikáknak műveit. A tizenkét ember képe mind a papi erények gyakorlásának példáit tárja elénk, jó papokat mutat be, de mindegyikük más-más benyomást kelt. Mindegyiknek más-más a hangulata, a miliője, a levegője^ beállítása, mondhatnám az előadási modora is. 'Vannak benne a Rahl és a Piloty szavaló modorára valló nagy történelmi távlatú, szélesecsetelésű képek; — aztán Rembrandt-tónusú arckép, amelynél az iró csak a lelket világítja meg élesebben; — színpompás Tintoretlovagy Veronese-festmény váltja föl emezt; de akad miniatűr, végűi hú fotográfia is a gyűjteményben. Tudom, hogy hasonlatom sántít, csak annyit szeretnék vele mondani, hogy minden egyes életrajz más vállo1 ) Itt csak Vas Gereben szerepét nélkülözöm, s megjegyzem, hogy a kitűnően szerkesztett Vaterland szerkesztőjét nem Moissernek, hanem Noisser Richárdnak hivták. Nem volt már kereskedő, hanem újságíró, még pedig igen tanult és ügyestollú.
