Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-november - SZEMLE - Könyvszemle. Mohi Adolf: Győregyházmegyei jeles papok. (Lám Frigyes) - Förster Rezső: A lőcsei fehér asszony történeti alakja. (Lám Frigyes)
zalú olvasmány; a szerző jól állít be minden hőst a sajáí maga idejébe és helyére.. Nem beesüli túl őket. Emberekel mutat be, nem hősöket vagy félisteneket. Könyvével megteremletle a győregyházmegyei «ösök arckép, .s :r nakäl«. 1 ) A könyv olvasása mindig élvezetes, sohasem fárasztó, mert a szerző nem téved apró részletezésekbe. Gyönyörűséggel utazunk tudásának autóján, mert előadásának acélosan sima országútján nem akadunk kátyúra vagy zökkenőre. A minden egyes életrajz után következő és oldalakra terjedő bibliográfia és jegyzetoszlopok mutatják, hogy sok év fáradságába került az anyag összehordása és feldolgozása. Joggal hálás a szerző a Gondviselésnek, hogy befejezhette a művét, hogy nem mondhatják róla: Cepit aedificare, sed non paliul consummare. A kötet kiállítása valóban elsőrangú, a képel; reprodukciói tökéletesek Történelmi érdekességénél fogva nemcsak egyháziaknak való olvasmány, tudós erudiciójávai és elegáns előadási modorával, szép stílusával lekötheti azokat is, akik a szerzőével ellentéles világfelfogást vall;nak. Lám Frigyes. * Förster Rezső : À lőcsei fehér asszony lörléneli alakja. Kél képpel. Budapest, 1933. A Kis Akadémia kiadása. 31 lap. 1715 szeptember 25-én hullt a porba Győrött, a mai Széchenyitéren, a 27 éves Korponay Jánosnénak szép szőke feje. Meghall a » lőcsei fehér asszony«, akiről Jókai olyan szépen mesél, meri hiszen a regényíró csak elvétve ragaszkodik a történelmi igazsághoz és hűséghez. Hogy mi szerepe volL Korponayné Géczy Juliannának Lőcse elbukásában és hogy miért kerüli később vérpadra, ennek a kérdésnek nagy irodalma van. Förster Bezső most levonja az egész kutatásnak eredményét és megrajzolja a hires szépségnek lelki arcát és igazi szereplésiéi. Korponaynénak nem volt történelmileg fontos szerepe. Szerepét anyagi érdekeinek előmozdítása végeit ő maga nagyította olyanra, ahogyan ez a köztudatban ma is él. Lőcse város átadásában az árulásnak nein voll szerepe. A város kénytelen volt kapitulálni, meri nem volt már ennivalója. Korponayné azért vállalta a »mouche de cache's szerepéi, hogy fiának bir.lokol szerezzen. Fontoskodott a bécsi urak előli, hogy a város megszerzésének érdemét neki tulajdonítsák. Lőcsét nem árulta el, később azonban mégis árulást akarl elkövetni. El akarta adni a kezébe jutóit levelekel. amelyekel az emigránsok az itthon bujdosó kurucvezérekhez egy ujabb felkelés ügyében írtak. Mikor Korponayné látta, hogy az édesapja neve is szerepel a nála levő levelekben, vissza akarta színi a könnyelmű feljelentést. Hazugságának nem adlak hitelt; elfoglak, becsukták. Győrött húzták kínpadra, hogy kivegyék belőle az elégetett levelek titkát; nem árulta el tartalmukat. A győri régi városháza földszintes szobájában esett keresztül a tortúrán; halálra ítélték és a mai Lloyd-épülel helyén kivégezték. Noha csak kísérletei tett ,az árulásra és bár meg akarta menteni apját, nem tekinthetjük erkölcsi minlakép: ) Ezt a munkát folytatni kellene, hiszen a közvetlen elődök és kortársak közt is akad sok olyan jellegzetes és értékes egyéniség, akit nem szabad elfelejtenünk I Ruschek, Giesswein, a két Balics, Mladoniczky sat.
