Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-november - Pfannl Jenő: Gróf Wymes Ferenc, a győri vár újraépitője a 17. században. (I. közlemény)

így Zenoi Domenico, Aginelli-Hufnagel, Siebmacher metszeteire. 1 ) Lassú fejlődés kezd azonban mutatkozni, mert a 17. század eleji alaprajzokon már találunk egyes előretolt sáncokat, így Deshayes 1624-ben megjelent Voyage de Levant művében közölt győri alap­rajzon a bécsi és fehérvári kapu előtt az (árok túlsó partján egy­egy sánc látható, ezek közül csak' a déli látszik falazottnak. Két falazott és fallal összekötött bástya volt a keleti fronton az új bástya árka előtt. Az ezenkori perspektivikus képeken szintén lehet erődműveket látni. Forradalmasítóan hatott az erődítéstanban a francia Vau­ban fellépte, aki XIV. Lajosnak várait építette vagy javította. Sze­mélyében a 16. század várépítő hegemóniája az olaszok kezéből a 17. század közepén a franciák kezébe került. Sebastien, Le Piètre de Vauban (1033 május 1-én született St. Le­ger de :Vouchérben, 2 ) 'meghalt Parisban 1707 márc. 13-án) 3 ) volt minden idők legnagyobb várépítője; rendszere egészen a hátultöltő ág} T ukkoráig (1870) fenntartotta magát, támadási és ostromelvei pedig még a legújabb korig. Már 25 éves korában önállóan vezette Gravélines, Ypern és Quélé­narde ostromát, 1662-ben Dunkirchen, majd Lille megerősítésénél mint lángeszű várépítő tünt ki. 33 új várat épített, 300 régit átalakított és 53 ostromot vezetett eredménnyel. A párhuzamos műveket futóárkokkal először Maastricht előtt, 1673-ban alkalmazta. Föltalálta a szökeltető lö­vést (ricochet) — amellyel a lapos szögben becsapódó ágyúgolyót a vár­falakon végigszöktették s így oldalról pusztították a falakon harcoló vé­dőket. Vauban rendszerét a 16. század olasz és német-alföldi szisz­témákból fejlesztette ki. Erős, gyepes fal veszi körül a várat. He­lyenként bástyák kazamatákkal, melyek lehetővé teszik nagyszámú tüztorok alkalmazását. A lövegek a várfalakon állanak s nyíltan vagy lőrésekből tüzelnek. Az oldalozás el,len oldalvédeket (traver­zeket) alkalmaz. A falak előtt mély árkok, lehetőleg vizzel. A falak ellenség felé néző oldala falazott (éscarpe), ezzel szemben az ugyan­csak falazott contreescarp. Erődéinek telepítésénél mindig a terep­hez alkalmazkodik. A tulajdonképeni főmegerősítésre és az ostrom kikényszerítésére a különféle előretolt, de közös árokkal körülvett művek szolgálnak. Ilyenek: a ravelinek (pajzsgátak) háromszögalakú torokban nyilt bástyák, a két föbéstyát összekötő fal (courtina) előtt; a lunettek (félholdak), önálló ékalakú bástyák; szarvművek, fallal összekötött két bástya; contregardeok (fedőgátak), falazott, nyilt gránátmentes állások stb. A közös árok előtt fut a falazot/t contreescarpe, benne fedett út gyülekező helyekkel a kirohanásra. A művek előtt van a lassú esésű glacis, a vár pásztázott területe, *) Lásd : Régi ábrák és képek Győrvárról. 2 ) Az idén, május 30 án nyilt meg Parisban születésének 300 ik évfordulóján a Vauban emlékkiállítás az Invalidusok házában. 3 ) Az invalidusok dómjában van eltemetve, Napoleon sarkofágjától jobbra.

Next

/
Thumbnails
Contents