Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-november - Pfannl Jenő: Gróf Wymes Ferenc, a győri vár újraépitője a 17. században. (I. közlemény)

melynek legalább ostrom idejében teljesen szabadnak kell lennie. A várkapukat tűzzel való oldalozáson kivül különösen védi a hulló­rács, felvonóhíd stb. segítségével. A hid fel nem vonható részén őr­házak vannak, maga a hid mindig sáncba torkollik s innen meg­törve, ugyancsak felvonható hídon át vezet a glacisra. Megerősített helyek birtokába az ellenség általában meglepe­tésszerű rajtaütéssel (escalade, megmászás), a város követésével, Vauban-féle védelmi A == bástya-homlok B = bástya-torok C = kötőgát (courtina) D = contre escarp E = caponière F == glacis és támadó rendszer. 1. Pajzsgát (revalin) 2. lunette 3. szarvmű 4. fedőgát (contregarde) 5. gyülekező-hely hogy a megriadt lakosság a parancsnokot a város átadására kény­szerítse, kiéheztetéssel s végre, mi a leghosszadalmasabb, rendsze­res ostrommal juthatott. Ha az előző módok egyike sem alkalmaz­ható, úgy az elfoglalandó vár valamelyik oldalán, rendszerint a leg­gy öngébben megerősített részen indul meg az ostrom. A támadó a glacisval párhuzamosan árkokat emel s magát futóárkokkfrl las­san előredolgozza, emeli a második, majd ép így a harmadik pár­huzamos vonalat. Ezekbe építi be ostromlövegeit. Ezek a falakat részben ledöntve rést törnek, részben pedig oldalozva a védőket a falakról elűzik. Ugyancsak a párhuzamos művekből indulnak' ki a földalatti aknák a várfalak fölrobbantására. Ha megfelelő rést tudtak a várfalakba törni s a rés járható lett, a negyedik, utolsó

Next

/
Thumbnails
Contents