Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-november - Bedy Vince: A győri vár és várkapitányok a 16. és 17. században

öt napig nem tartottak benne istentiszteletet.

1

) A káptalan a királyhoz folyamodott, hogy a püspök lefoglalt vagyonát és a sekrestyében őrzött 8000 frtot engedje át a templom javítására és szeminárium építésére.

2

) A folyamodás eredménye az

1 lett, (hogy a király 20 ezer frtot követelt a káptalantól Lépes Bálint adósságainak és temetési költségeinek fedezésére, mert úgy tudta, hogy a püspök ily összeget adott át Fülei pilisi apátnak.

5

) Az ügy végleges elintézéséről nincs okiratunk. A várőrség jogait vagy vélt jogait Prainer a legvégsőkig védelmezte. 1617-ben a székesegyház körül fekvő temetőt kérte viszsza tőle a káptalan, amit azzal tagadott meg, hogy falerakodó hely gyanánt szükséges a katonaságnak. Azt :is felhozta megokolásul, hogy a véghelyeken — mint Győrött is — hadi jogon még a templomokat is lefoglalták.

4

) A vár védelmét Szolgálta a palánk-kerítés, melyet Győrújvárosban 1631-ben helyreállíttatott.

5

) Valószínűleg 1633. végén halt meg; április 8.-ról kelt, Héderváry Istvánhoz intézett levelét még ismerjük.

(;

) 1634. január 7-én-már örököseinél jártak Bécsben a káptalan küldöttjei.

7

) 1633—1638. Mansfeld Farkas gróf. Mint idős, beteges ember vette át a főkapitányságot. A patonai vár miatt összeütközésbe került a káptalannal. A győri vár, de egyúttal Patona védelmét is akarta szolgálni ázj a kis földváracska, melyet a győri káptalan épí; tett fel. A főkapitány győri katonáival rakta meg a váracskát, akik azonban a falu népét igen zsarolták. Mikor a káptalan jobbágyai védelmére tiltakozott a katonák eljárása ellen, a főkapitány kíméletlenségnek és sértésnek vette a jogos panaszt. A patonai jobbágyokat pedig Győrújvárosba akarta áttelepíteni. Azt is szemére vetette a káptalannak, hogy be nem hódolt terület után is adót fizet a töröknek. A káptalan mindenre válaszolva kijelenti, hogy palánkkal, árkokkal erősíti meg a patonai váracskát, abban sajáljobbágyait akarja őrségül elhelyezni, akik azonban őrállás, kapunyitás és zárás, jelentéstétel tekintetében a főkapitánytól veszik a parancsot. A patonaiakat Győrújvárosba ne kényszerítse, mert földijeiktől távol esnének, különösen pedig akkor, ha a Rábát a győri vágásba vezetik bele. Védekezik a káptalan a hazafiatlanság vádja ellen is: be nem hódolt terület után adót a töröknek jnem fizetett. A hódoltsági területet a Rába határolja, de a patonaiaknak a Rábán túl is vannak földjeik, melyek már hódoltsági területen feküsznek: ezek után fizet adót a töröknek évi száz frtjával. Erről Prainer fő-< 1

) Győri kápt. m lvt. 16. T. 2618. sz. 2

) U. o. és 18. T. 2827. sz. 3

, Kápt h. h lvt 2. T. 24780. sz. 4

) M. lvt. .14 T. 2466 sz. — 16. T. 2617. sz. 5

) Magyar tört. tár, 7. Ráth K. i. értekezése. 6

) Héderváry-család oklvt. II. 236. 1. 196. sz. oki. 7

) Győri kápt. m. lvt. 46. T. Főkapitányságáról tanúskodnak még a következő okiratok : Kápt. m. lvt. 14. T. 2472. 2475—6. 2491. 2493. sz. — 16. T. 2628 sz. III. Szám. k. II. része, 26 1.