Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-november - Bedy Vince: A győri vár és várkapitányok a 16. és 17. században

kapitány is tudott.

1

) Betcgeskedésének rójjuk fel, hogy semmi ellenmondást nem tűrt; jogait ott is féltette, ahol a város és földesúr jogáról lehetett csak szó. Mikor a városbiró sokszoros kihágás miatt egy gonosztevőt elfogatott és a város tömlöcébe záratott, a főkapitány ágyukat vontatott fel és lövetni akarta a városházát, ha a biró a foglyot ki nem bocsátja.

2

) Különben vallásos lelkű ember volt, aki Isten házának díszére is hozott áldozatot: 1636-ban a jezsuiták templomának értékes miseruhát ajándékozott.

3

) 1638-ban halt meg.

1

) 1638—1643. Lichiensiein Miksa herceg. Nem sokat tartózkodott Győrött, azért működéséről helyi levéltáraink okiratai nem igen beszélnek. Az ő idejére esik Győrújváros újabb megerősítése: 1640-ben oly sáncokat, állásokat építettek, amelyekre a városrész oltalmára 6 tarackot vontattak fel.

5

) 1643—1658. Mansfeld Fülöp gróf. Katonai dolgairól helyi forrásaink keveset írnak. 1657-ben épült meg a várból Újvárosba vezető híd, melyhez 263 karót használtak fel, a város polgíársága külön 500 írttal járult a költségekhez.

0

) E hídhoz építették a hatalmas várszerű hídfőt, melyet Bécsi-kapu néven ismerünk. A polgárság iránt való szelíd lelkületéről többet tudunk. III. Ferdinánd királytól bizottságot kért a püspökkel, földesúrral, polgársággal szemben fennforgó ellentétek kiegyenlítésére. A bizottság 1649-ben Szent Mihály napkor Széchenyi György veszprémi püspök vezetésével szállt ki Győrré. Ha mindent nem tudott is elintézni, a kedélyeket mégis megnyugtatta. Vallásos érzéséről tanúskodik az a nagy harang, melyet 1654ben a Szent Ignác-templom számára öntetett és az a márványoltár, melyet ugyanebben a templomban Xavéri Szent Ferenc tiszteletére állíttatott fel. Meghalt 1657-ben: rnint a jezsuiták jótevőjét jezsuita öltözetben temették el a kollégium győri sírboltjában.

7

) Draskovich György (1635—1650.) győri püspök keservesen panaszkodik a győri főkapitányokra, atóik a katonai dolgokért a polgárok minden jogát-javát elkobozzák, öt kiűzték palotájából,, a ígenerális magának foglalta le, holott nem is lakik állandóan Győrött. A katonák muskétát fogtak rá, mintha ellenséggel hadakoznának. Hozzáteszi: ha velem így bántak, hogyan bánnak a. szegény néppel? Rábahidi vámját 1643. óta a generális szedi, pedig ez .a püspök ősi joga. A pinnyédi szigetet a maga használatára vette el a generális, a tákói rétet a katonaság kaszálja. Szigetet, mely. a püspök faluja, a katonaság szállta meg, még a bíráskodást is magának követeli az országos törvények ellenére. Révfalut is katonaság *) Győri kápt. m. lvt. Ráth Károly okiratmásolatai. 2

) U. o. 14. T. 2498 sz. 3

) Pigler Andor : A Szt. Ignác-templom műleírása, 21 1. 4

) Kápt. m. lvt. 14. T. 2498. 2500. 2533. sz. — 16. T. 2639. sz — 17. T. 2727. sz Győri püsp. lvt Protocollum Sedis Spirituális ab an. 1600 535. 1. s

) Magyar tört. tár, 7. köt. Ráth i. műve 6

) U o. 7

) Pigler Aim — Győri kápt. m. lvt. XI. Cth. 889. sz. — 14. T. 2510-11. sz. 15. T. 2509-10. sz. — 38. T. 4880. sz. — U. o. hit. h. lvt. 11. Lad 31. fasc 1299. sz