Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (II. közlemény)
Wieser József, Geiger János, Haselick Károly Vilmos esküt tettek vallomásaikra. 1 ) <1801-ből nem ismerjük a szintársulat nevét, de azért a szinház nem állt üresen. Reinpachernek mindig volt bérlője. 1802 február 1.-én kelt Reinpachernak és Mayer Károlynak, a bécsi józsefvárosi szinház bérlőjének szerződése. Mayer bérbevette a /győri szinházat ápr. 20.-tól szept. végéig heti 9 frtért, kötelezte magát heti három előadás tartására. Ha nem tartja meg a szerződést, a hat hónapra 216 frt bánatpénzt kell fizetnie. 2 ) Már április elsején Mayer visszalépett a szerződéstől, mivel Kuntztól és sok győri polgártól hallotta, hogy eddigelé minden színigazgató 900 frtot vesztett, Győrött. Reinpacher — mondja Mayer — becsapta őt, mert azt állította, hogy 25.000 emberből álló hadsereg lesz ez évben Győr körül, ami nem igaz. Azt is hallotta Mayer, hogy még a győriek sem látogatják a győri szinházat, hanem Pozsonyba mennek. — Reinpacher nem fogadta el a felmondást, arra hivatkozott, hogy már három más színigazgatót utasított el Mayer miatt. Reinpacher követeli a 216 frtit, a bánatpénzt. A győri tanács erre a bécsihez fordul jogorvoslatért. A bécsi tanács kötelezte Mayert a teljes bánatpénz lefizetésére. 3 ) A szinház azonban nem maradt üresen. Vassbach Ferenc kapta meg Reinpachertől. 4 1802-1809. Ebbe az évbe, 1802-be, esik a magyar színészetnek első szárnypróbálgatása Győrött. Eddig úgy tudtuk, Sefcsik Ferencnek Koltai Virgil tévedését helyreigazító közlése alapján, hogy Benke József volt az első magyar színigazgatója Győrnek, 181 l-ben. (Győri Hirlap 1903. évf. 126. sz.) A legelső magyar színjátszó Győrött Naszol József bécsj burgtheateri szinész volt 1802-ben. Honnan tudjuk ezt? Először is egy hirdetményből, amely következőképen hangzik: Tudósítás. A' Tsászári Királyi Udvari Theatrumnak alább megirolt Tagja szabadságol nyert a' legfelsőbb Ts. Kir. Udvari Thealrumi Igazgatóktól, a' inelly szerint négy hétnek folyása alatt a' maga szerzetté TetteLményi munkáinak mutatásával a' Magyar Hazának kedveskedhetik. Azokáért olly szabadsággal merész élni, hogy a' Magyar nyelvben való igyekezelinek sengéjit az itt való Érdemes Közönségnek bemutassa, és mindnyáj okai azoknak nézésére illő becsületlel hijja, arra kérvén a' született Magyarokat, hogy kegyes megengedéssel viseltessenek egy külföldi Emberhez, a' ki semmivel sem ditsekednék inkább, hogy sem a;/al, hogy egy igaz Magyar Hazafinak nevezetére szeri lehetne. 1 Periratok 2995/1800. és 168/1800. Protoc. officiel Judicatus. 2 ) Tanácsi fogalmazás és mellékletei (30) 1802. 3 ) Tanácsi fogalmazás és mellékletei. 130/R02.
