Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - Pfannl Jenő: A győri vár és téglái

Ezzel be is fejeződik a 'katonai jellegű téglák sora, a vár jelentősége mindinkább tűnőben van, s 1813-ban teljesen meg is szűnik. 1. A római kor téglái. Arrabona, a mai Győr helyén, Kr. u. 70 után került római uralom alá s ezért a jelen tanulmány szempontjából csak az ennél az időpontnál későbbi tégláknak van jelentőségük. A talált téglák jó része máshol készült. I. Katonai téglák. Jelzések: LEG XV APOLL (legio decimaqiiinta Apollinaris). A XV. légió Kr. u. 14—62-ig, majd 71—114-ig Carnuntumban állomásozott, e téglák innen származtak Arrabonába. LEG X G PF (legio décima genii na pia fidelis). A 10. római légió Vindobonában (Bécs) állomásozott. A gemina szó azt jelzi, hogy légiót két más légáóból vonták össze; a pia császár-tiszteletet jelent, vallási értelemben, míg. a fidelis szó császár-hűségre mutat. LEGXCOHIV (legio décima cohors quarta) állomáshelye 63—68-ig, majd 107 után Vindobona, honnan Arrabonába is kerültek tégláiból. i LEG XIV GMV (legio decimaquarta gemina Martia victrix) A Martia victrix (győzelmes) jelzőt a 14. légió Nerva alatt kapta a Győr környékén K. u. 96—98-ig vívott harcokban elért sikereiért. Állomáshelye 114 óta Carnuntum. LEG I. ADI. (legio prima adiiitrix) első segédlégió, kb. K. u. 118 óta Brigetioban (ma Ószőny) állomásozik. LEG II. ADI. (legio secunda adiutrix) második segédlégió, K. u. 102—106 óta Aquincum (Óbuda). ALP. EQ. (Alpinoriim eqnitata) alpesi lovasosztály III. cohorsa (K. u. 3. sz.), állomáshelye bizonytalan. COHORS I. AEL. SAG. Hadrian császár nyilasainak I. cohorsa. A jelzése igen érdekes, a fönti jelzések egy jobb lábnyomában, fordítva vannak benyomva. II. Polgári téglák. OF ARN VRSICINI MG (OfficinaArn.... -Ursicini magistri). A 4. század végétől a közigazgatást szétválasztották a k[atonai parancsnokságoktól. Egy ilyen magasabbrangú polgári hivatalnok nevét viseli e tégla. 2. Újkori téglák. I. Katonai téglák. A vár középkori bástyáiból származó, a katonaság által égetett téglákról nincs sok tudomásunk. A 16. századtól III. Ferdinánd uralkodásának végéig előfordult téglákról csak feljegyzésekből volt eddig tudomásunk. Ezek szerint az akkori téglákon rajzalakok voltak. A legmélyebb alapfalból felszínre kerülő téglákat