Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - Pfannl Jenő: A győri vár és téglái
csizmatalp és csat, kevesebbszer kereszt és boda alakkal, többnyire az ö korában vetették. (M. TT. F. I.) 1932 nyarán a Széchenyi-tér délnyugati sarka leszakadt s egy, már részben földdel telt boltozat tűnt elő. A boltozat téglái között megtaláltam a Czech János által 1833-ban már említett, legrégibb alakos téglák közül a csat és boda jelűt, még két más, ismeretlen jelű téglával együtt. A csat jel (1. a. kép) lelapított tojásdad alakú, egy a szélességi irányban átkötő taggal. Hasonló a mai katonai kardkötők csatjához. 1 ) Hossza 60, szélessége 40 mm. Ez a példány jelenleg a -győri bencés-múzeumban van. 2 ) A törmelékek közül olyan téglák is kerültek elő, nagyobb számban, melyeken valami kampószerű jel van, a görbület homorú oldalán rövidebb nyúlvánnyal. (1. b. kép.) E jelet bodának tartom. A boda szó ma már nem használatos, a Czuczor—Fogarassyszótár szerint jelentése: görbe, vagy kanyarodott fogantyú, valaminek a markolata, pld.: a kard bordája; a Pallas-Lexikon szerint: régente a. m. markolat, kivált a szablyáé. Nem hiszem, hogy tévednék, ha e jelben a bodát vélem felismerni, azaz az itt szóban levő jel semmi egyéb, mint egy markolat-fedővel és kosárral még fel nem szerelt kard markolatának a vasváza. Czech János közlése után éppen száz esztendővel később így hozta felszínre a véletlen I. Ferdinánd és Miksa korának a 16. századból származó első két jeles tégláját! Ugyancsak ebből a boltozatból került elő egy téglatöredék, melyen C-re emlékeztető jel látható. Lehet ez is nyitott pecek nélküli csat. A pecket az előbbi, kétségkívül csatot ábrázoló jelen sem találjuk meg. Az alsó (rajzunkon jobboldali) vízszintes részhez varrhatták a szíjat, vagy szövetet, míg a felső, nyilt ívbe karikát akaszthattak. Ezt látszik megerősíteni a felálló rész gombos végződése. Egy másik fajta téglán nagy U betű-szerű jel van. (2. kép.) Ez a tégla is kétségkívül a 16. századból származik. A jel valószínűleg nem U betű, mert abban a korban hegyesen ábrázolták, mint a V betűt s az ívelés is túl gömbölyű, s a szárak is messe vannak egymástól. Lovas Elemér, ki e téglát találta, patkónak vagy saroknak tartja s nincs kizárva, hogy 1 'ez a jel is a szintén Czech által említett csizmatalp. Mind a 'négy jel domború, elég éles és tiszta. A Győri Közlöny 1858. 8. évfolyama 5. száma szerint a Karmelita-kolostor melletti bástyából kikerült téglákon 1561, 1571 évszám volt látható. Az első évszámos téglák, amelyeket láttam, majd száz évvel *) Érdekes, hogy teljesen ilyen jelzés van az Alt Wien pörcellánokon 1750 körül. Ezeken az osztrák cimert jelképezi. 2 ) Időközben a Püspökvárban még 2 db. került elő.
