Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - Jenei Ferenc: Kazinczy útja Pannonhalmára

nem Kazinczy vétke, ő csak abban hibázott, hogy másokra hallgatott. Evvel a cikkel a három évre kinyúlt pör véget ért.

1

) Vannak azonban Kazinczy Utjának más olyan részei is, amelyek félreértésre adtak alkalmat. A kisebb bajt azok a megjegyzések okozták, amelyeket Guzmicsra tett. A harmincnegyedik lapon Guzmicsról azt írja: »Szabad lélek, de korlátjai közt, és a' mit alig tudok érteni, ő is heves barátja a' Coelibatusnak.« Guzmics szelíden tiltakozik a »heves baratja« kifejezés ellen, ő nagyon jól ismeri a káros és hasznos oldalát a coelibatusnak, kár volt őt heves barátjának mondani. A másik kifogása az, hogy Kazinczy róla írta »Én tőle oly sok ideát kaptam, hogy felejtem a magaméit, 's érzettem, hogy a' kinek nem stúdiuma a felvett tárgy, legbölcsebben bánik, ha azzal, a' kinek az stúdiuma, nem ellenkezik, hanem attól a jót eltanulja.

2

) Guzmics erre nemes szerénységgel felel: »Tölem Kazinczy, sok ideát! Ki hiszi ezt el? Ki fogja valaha hinni? Én magam, bár mely hízelkedők az egoizmusnak, nem hihetem, 's pirulnék, ha elég hiu tudnék lenni hinni azt. De nagy igazsággal adád hozzá: ,s érzettem, hogy a kinek nem stúdiuma a felvett tárgy sat.' Ezt én mindig érzem, hogy valamikor a valamiben jártasabbal, járatlan abban magam, ütközni merész vagyok. «

3

) Guzmicsnak volt egyéb kifogása is. Miért írt oly hidegen Szederről, aki pedig fát akart ültetni Kazinczy emlékére? Kazinczy tiltakozik ez ellen, ha úgy történt is, nem akarattal tette.

4

) Nagyobb felháborodást keltettek Pázmándi Horváth Endrében azok a sorok, amelyeket a 25. és 45. oldalakon közölt. Horváth Endre ebben az időben állandóan betegeskedett. Bár túl volt betegségének súlyosabbik részén, azonban nem tud abból kilábolni. Amikor Kazinczyval találkozik, már annyira jól érzi magát, hogy gyalog tud a szőlőjébe lesétálni. A testi bajt tetézte a lelki. Horváthnak nagyon zokon esett, hogy »Arpád«-ja a Zalán futásának megjelenése után már nem aratott sikert.

5

) Ebben a testi és lelki állapotban olvasta ő a következő sorokat: »Ebéd után néhányan gyalog menénk el az ő magányába, 's az én kívánságomra gyalog. Ez az ő szőlőháza közel áll a' Monostor kertjéhez, 's ő itt lakik inkább mint benn a' faluban, mert Plébánosi lakja egészségtelen és szűk. Lelke elevensége egészen elhagyta; ritkán lobban dévajságra, vagy csak erővel.«

6

) Ezután elmondja Kazinczy azt az epizódot, amikor a főapát megkérdezte Horváthot, vájjon nevezett-e *) A Pyrker-fordítás pőrére lásd: Szathmáry József: Kazinczy és Toldy. E. Ph. K. 1893. Bleyer Jakab : Kazinczy polémiája az Auróra körrel 1830-ban. [sic!] U. o. 1896. Kaz. Lev. XXI. köt. Bajza József összegyűjtött munkái. IV. köt. Bp. 1899. és Szűcsi József: Bajza József. Bp. 1914. a

) Kazinczy útja. 35. I. 3

) Kaz. Lev. XXI. köt. 543—44. 11. *) U. o. 543. és 547. II. 5

) Lásd : Méry Etel : Pázmándi Horváth Endre élet- és jellemrajza. Győr, 1879. és Waisbecker Ede : Pázmándi Horváth Endre szépirodalmi munkássága Pécs, 1927. Symposion Könyvek. 4. szám. 6

) Kazinczy útja. 25. 1.