Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - SZEMLE - Könyvszemle. Johannis Lemovicensis opera. Gálos Rezső. — Sebess Dénes: Két Magyarország, gr. — Hekler: A középkor és a renaissance művészete, gr — Kölönte Béla: Emberkék. —i—c. — Programm-értekezések középfokú iskoláink értesítőiben. —i —c

tanár bölcs derűje E recenzió írója —- mint volt tanítványa — régóta ismeri e tulajdonait s óhajtva várja, hogy az Emberkékéi követné a többi megnyilvánulása írói tehetségének. —/' —c. * Programmér fékezések győri középfokú iskoláink értesítőiben, 1932. 1. Barcsai Károly: A gyermekjáték pedagógiája. (Ali. tanítónőképző-intézet ) — A szerző tanulmányát szülői értekezlet számára írta, éppen ezért nem elméleti pedagógiai értekezést ad, hanem gyakorlati szemszögből vizsgálja a gyermek egyik legfontosabb életjelenségét. A fejlődő gyermek életének egyes szakaszaiban ismerteti a játék szerepét. Két nagy periódusát különbözteti meg a gyermek játék-korának : a 3 életévig terjedő artikulálatlan és a 3 évtől 20 — 21. évig terjedő artikulált játék-kort. A játék artikulált kora természetesen több kisebb korszakra oszlik, amelyek egymásból fejlődnek. 3—6. év között legkedvesebb a felnőtteket utánozó játék, mint komoly foglalkozás. Később jelentkezik a gyermek érdeklődése a házi foglalkozások és nyerészkedő játékok iránt. Legélénkebb a gyermek játék-öröme a 8 — 14. éves gyermekben. — A játéknak megbecsülhetetlen jótékony hatása van a gyermek testi és lelki (értelmi, érzelmi és akarati) életének fejlődésére. A szunnyadó képességek fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Fontos szerepe van a jövendő életfeladatok begyakorlásában. Nagy az értelemfejlesztő és képzeletnevelő szerepe, nagy hatással van a gyermek kedélyvilágának harmonikus fejlődésére is. Alapja munkaszeretetének, távoltartja tőle az unalmat, a tunyaságot. A játéknak akaratindító, szuggesztív ereje van, a gyermek cselekvővágyát növeli, megóvja a helytelen, rossz szenvedélyek kifejlődésétől, így tehát a gyermek erköcsi egészségének biztosítója. 2. Blazovich Jákó : A középiskola s a szociális kérdés. Gondolatok árpádházi Szent Erzsébet jubileumával kapcsolatban. (Bencés-gimnázium ) — Szent Erzsébetnek, a középkor nagy magyar szentjének kétszázéves jubileuma alkalmából életének legszebb és korunkban legaktuálisabb értékével, a karitásszal foglalkozik. Szent Erzsébet minden idők egyik legnagyobb szociális szentje, akit ma, szociális problémákkal küzködő korunkban, példának állíthatunk a magyar ifjúság elé. — A magyar iskolának céltudatos és elmélyülő munkával fokoznia, nevelnie keli az ifjúságban a szociális érzést és fejlesztenie kell az emberi együvétartozandóság, szolidaritás gondolatát. Az ifjúság ma korán találkozik a társadalmi problémákkal és ezeknek hatása alatt az iskolából kilépve reálisabb szemmel nézi az életet. Nem a szociális elméletek azok, amelyeket megismert, hanem a szociális problémáktól vajúdó élet. Az iskola ma ezért nem zárkózhatik el a szociális gondolat, szociáletika és társadalomtani kérdések elől — A szociális és gazdasági kérdéseket a világnézettől elválasztani nem lehet.