Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - ADATTÁR - Sefcsik Ferenc: Városunk könyvtárának története

ADATTÁR. Városunk könyvtárának története. 1901-ben a városi levéltár rendezése és selejtezése befejeződölt, a levéltárban lévő könyvanyag különvált és külön elhelyezést nyert. Ez a könyvanyag a hivatalos rendeleteken, városi és megyei szabályrendeletek gyűjteményén kívül körülbelül 2000 darabból állt. Valódi könyvtári anyagot képezett egy, a 18. században kiadott Corpus Juris és ennek Győrött, a Streibig-féle nyomdában 1749-ben megjelent cinozurája, vagyis mulatója; a József-kori törvények és rendeletek, az 1751-től összegyűjtölt országgyűlési naplók (Acta Dietalia) és íratok; az 1829— 1843. megjelent Fejér György-féle Codex diploinalicus 13 kötele, 5 'hiányával,^ amelyet később kiegészítettem ; az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Rudolf főherceg védnöksége alatt kiadott könyvsorozata, a (magyarországi középiskolák 20—30 évre menő értesítői; az. abszolutizmus korában (1850—60.) megjelent kormánylapok, törvények és rendeletek, a jubileumi Jókai-kiadás 100 kötete hiányosan; a Graczaféle magyar szabadságharc története 5 kötetben, a magy. kir. Statisztikai Hivatal kiadványai 1870-től, egész tömege az egyházi (és világi schemaüzmusokuak és a Magyar törvénytár 1000-től 1901-ig terjedő kötetei, a Századok c. történelmi folyóirat 1867-től. Ezt az anyagot, mint a könyvtár alapanyagát a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének azzal jelentetlük be. hogy ezt fejlesztve megalapítjuk Győr szab. kir. város közkönyvtárát. A bejelentés eredménye leli, hogy a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége éven le 200, majd 250 koronával, később a Vallás- és Közoktatásügyi minisztérium fokozatosan, így 1931-ben 700 pengővel állandóan hozzájárult a könyvtári anyag gyarapításához, ezenkívül a Főfelügyelőség számos kötetet letét gyanánt utalt bte a könyvtárba. Amint ez közhírré meni., megjelent nálam, mint a város főlevéltárosánál, a Koronoón élő özv. méhkerli Milkovich Zsigmondné szül. Patkóstes'zéri Zámory Mária úrnő, földbirtokos és az iránt érdeklődött, hogy elfogadja-e a város a Milkovich—Zámory-féle könyvtárat, alapító-levéllel, a leendő városi közkönyvtár kiegészítéséül, mert ellenkező esetben Komárom vármegyének ajánlja föl azt, ahol rokonának könyvtára (a Ghiczy-féle könyvtár) a megyei levéltárban nyert elhelyezést. Ennek eredménye lett az 1905 január 24-én a 2444. VKM. szám alatt jóváhagyott alapító levél. Ennek első pontja szerint az átvett könyvtár Milkovich—Zámorijkőmjviúr címmel elkülönítve kezelendő és az enyészettől megóvandó.