Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - ADATTÁR - Sefcsik Ferenc: Városunk könyvtárának története

Második pontja szerint a könyvtár az olvasó-teremben a közönség rendelkezésére áll, az egyes művek azonban ki nem kölcsönözhetők; továbbá megőrzendők Milkovich Zsigmondnak és feleségének olajfestményt! arcképei, azonkívül kötelezte magát a város arra; hogy abban as esetben, ha a család átadja a családi levéltárt, továbbá Milkovich János olajfestményt! arcképét, azt is megőrzi. A család sem az iratokat, sem pedig a képel nem adta át. Értesülésem szerint ezek még Zámory Györgynél vannak Banán. A könyvanyagot 1901 év folyamán egyrészt Komárom-Szent-Mihályról, másrészt Koroncóról áthozattam. Súlyosan megrakott ökrös szekerek noziták a hatalmas anyagul, amely külön leltár szerint 366J folyószámozással jelölve 75(52 darabból áll. Az állam és város által évente nyújtóit segéllyel, illetve javadalommal a könyvtár lassan-lassan gyarapodott, úgy hogy az eredeti 10.000 darab ma 56.000 darabra rug. Az állam és város harminc évi hozzájárulása kb. mai értékben 50.000 pengőre lehelő. A Milkovich—-Zámory-könyvlár tulajdonképpeni alapítója Milkovicli János, volt győri kanonok, pápóci prépost, aki 1758-ban február 16-án végrendelkezett. Minthogy ennek könyvtárából származó sok könyv ima is legrégibb és legbecsesebb anyaga könyvtárunknak, mielőtt ezen értékes könyveket ismerteinők, nem lesz érdeklclei végrendeletével foglalkozni. (A végrendelet másolatát kiadta a győri hiteles helyi székeskáptalan 1761 szeptember 20-án.) A végrendeletben elmondja 'a pápóci prépost, hogy a pápóci templomot, mely százegynéhány évig romokban hevert, helyreállíttat la, saját költségén megépíttette a pap- és tanító-lakot, a pálii templomot toronnyal látta cl és befedet le, ezenkívül malmot épít leteti. Az oltani kétemeletes lakóházat, plébániát, lováobá a pázmándi templomot és plébániát megépíttette, halastavat rendezett ne és az uradalmi boros pincéket is megjavíttatta. Helyreállíttatta az écsi templot, plebánia-lakot emelt. Mindezekre több mint 12.000 forintot költött. Gondoskodni kívánván nemes családjának jövőjéről, ezért 1713-ban Csornán, 1750-ben a győri káptalannál tett bevallásokat, K'oroncón, Téten, Mérgesen, Fok- és Homoród-puszlán és Szemerén szerzett birtokairól. E birtokainak általános örökösévé testvérét Milkovich Jakabot, győrmegyei táblabírót leszi. A házi bútorok, fogatok, állatállomány, gyűrűk, mellkereszt, ékszerek, borok is átmennek tulajdonába, azonban oly feltétellel, hogy a vagyon apáról fiúra szálljon. Fiú-örökös hiányában a leányág következik, de úgy, hogy a leány férje tartozik a Milkovich nevet felvenni. Ha pedig ezek nem volnának hajlandók azt a nevet felvenni, úgy örökösévé kijelöli Milkovich Jánost, pálii intézőjét. Jól tudván azt, hogy a vagyon, ha löbb örökös osztozik, lassankint szertefoszlik, majorátus gyanánt köti a vagyont a Milkovich névhez. Minthogy az általános örökössé kinevezett lestvére, Milkovich Jakab 1760 február 23-án meghalt, ezért 1760 május 30-án kodicillust csatolt a végrendelethez. Az özvegyre, dergi Somogyi Rozáliára nézve kijelenti, hogy az a többezer forintra rúgó készpénz, amelyet ők a banai birtokra, az asszony örökrészére fordítottak, a menyasszonyi ajándékba ludassék be, ha netán az özvegy a köteles részből ezt az összeget is kövelelné. Ennek a vagyonnak Segítségévél gyarapították az örökösök az egyik