Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - Pfannl Jenő: A győri vár és téglái
bözőbb. A tökéletesen égetett, szabályos formájúak mellett találunk egészen deformáltakat, a legkezdetlegesebb bekarcolt jelekkel és számokkal. Gondosan előkészített présformák, szabályos betűkkel, vagy számokkal, rendszeres téglagyári üzemek termékei, míg a rendetlen, sok esetben fordított jelzések ú. n. tábori kemencékből származnak. A tábori kemencék nem katonai intézmények, hanem kisebb mesterek használta telepek. A vetett téglákat élre állítva a helyszínen összerakták (egész tízezer darabig), földdel befedték s először szalmával, majd fával tüzelve kiégették őket. Ezután tovább menték az agyagbányában s miután elkészült a szükséges nyerstéglamennyiség, ott a helyszínén összerakva, mindjárt ki is égették. Ilyen tábori kemencézés nyomán támadt nagy gödrök az újvárosi Mákosdülőn még ma is láthatók. — A Duna bal (északi) partjáról származó téglák általában sárgásak, míg a jobb (déli) partiak inkább vörösesek. A római korbeli téglák lényegesen más alakúak voltak, négyzetesek, jóval nagyobbak és laposabbak (290 mm.), kisebb benyomott bélyeggel, melyek néha fordítottak. A 15. századtól a téglaégetők zöme a mai Szigetben, Újvárosban, a Rábca partján volt. Előző időkből nincsenek adataink. Később földesúri és magántulajdonban lévő kemencék még a Duna balpartján, továbbá Ménfőn és Szabadhegyen is voltak. Jelenleg Győrött három téglaégető működik: a Hlatky-Schlicher-féle körkemence Győrtől délre, a Káldy-féle téglaégető a Marcal partján és a Kovács-féle téglavető Szabadhegyen. A mostani ásatásoknál és bontásoknál fölszínre kerülő téglák legtöbbször nincsenek már az eredeti felhasználási helyükön. Tűzvészek után, melyek Győr várában igen gyakoriak s többször óriási méretűek voltak, s a várfalak lebontásakor is, a nyert anyagot magánosoknak eladták és új építkezéseknél felhasználták. Lelőhelyük tehát nem mindig jelenti azt, hogy az illető építmény a téglán jelzett korból való. 1 ) Csakis a ma még megmaradt várfalak és alapépítmények téglái szolgáltatnak biztos adatokat azok építési időpontjára. A római korbeli téglák legtöbbjét nem Győr területén égették, hanem a légiók főbb állomáshelyeiről hozták ide, Jeginkább vízi uton, a Dunán. — Az újkori katonai téglák győri eredetéhez alig fér kétség, a földesúri és egyéb polgári téglák részben távolabbi környékekről származhatnak. • Arrabonában, a régi kelta telepen az első szilárd erődfalakat a rómaiak építették. Kr. u. az 1. század végén Arrabona maradt a Duna, Rába, Rábca összefolyásánál a Káptalandombon épült fellegvár neve (castellum) s része lett a dunamenti erődrendszernek: 1 ) Jellemzésül, hogy egy régi épületben hányféle tégla fordulhat elő, megemlítem, hogy a Wennes Jenc-út 12. sz. ház lebontásakor 1932-ben 13 különböző fajta téglákat találtam, és pedig: G.Z.M. 1651. S.G C.V.H. 1709 és 1711, L.R.C.I. 1754, D.R.K.M. 1707 és évszámos téglákat 1778, 1781, 1783, 1784, 1791, 1793-ból, valamint B és HSL jelűeket.
