Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - Pfannl Jenő: A győri vár és téglái
Vindobona (Bécs) —Carnuntum (Petroncll) —Ad Flexum (Óvár) — Quadrata (a mai Öttevény helyén) — Ad Statuas (Gönyü?) — Ad Mures (Acs) — Brigetio (Ószőny) — Aquincum (Ó-Buda). Az ezekben állomásozó katonai csapatok égettek téglákat, melyeket nemcsak építkezésekre, hanem sirok befödésére is használtak. A római uralom megdőlte után a népvándorlás népei nem a rómaiaknál szokásos kőerődítményékkel védekeztek, hanem a barbár népek szokásai szerint köralakú földsáncokat emeltek, a »Ringh«-eket, melyektől állítólag Győr is nevét nyerte. A 16. századig nem ismerünk Győrből jelzett téglákat. Győr várának nem is téglából voltak a falai. Az első védelmi gyűrű fapalánk, sárral becsapott földsánc, rőzsefonat és árok volt. A 16. század derekán élénk erődítési munka indul meg Győr várában. Az 1540., 1551. és 1552. években említés történik különféle erődítményi és sáncoló munkákról, amelyekre közmunkát vettek igénybe. Salm Miklós gróf parancsnoksága idejében 1540-ben nagymérvben folyik az erődítési munka, melyet 1542-ben Nádasdy Tamás tábornokmesterre bíznak. 1551-ben Dezsőffy Ferenc alkapitány és parancsnok alatt Pozsony megye is közmunkával járult az árkok és erődítmények kiigazításához. Teuffel Erasmus Mátyás vicekapitány és r gönyöi Écsi János alparancsnok alatt a munkát folytatják. Pallavicini Sforza őrgróf, majd 1554—1555-ben losdorfi Gáli (Gallus) Ádám helyettes várparancsnok ismét közmunkát vesz igénybe erődítési célra. 1 ) Prighius tudósítása szerint (Hercules Broditius) 1572-ben még a római vár romjai láthatók voltak: »A vár falai, árkai és sáncai csinálása végett a föld egészen feldulatott, ekkor sok régiség összetörve elhurcoltatott, vagy újra a falakba rakatott.« 2 ) 1554-ben a Káptalandombot, kevéssel utóbb az egész Belvárost kő- és téglafallal, vizes árokkal kezdik megerősíteni. A kettős falak közét (8 öl) földdel tömik ki. Miksa király 1567-ben Győr várát elsőrendű birodalmi erőddé alakíttatja. Mint föntebb már érintettem, Ferdinánd határozta el Győr megerősítését. Az említett Sforza-Pallavicini tábornagy, egyben katonai mérnök, a Káptalandomb megerősítését szorgalmazta, holott a király kezdettől fogva az egész városnak bástyaövvel való megerősítését óhajtotta. Pallavicini terve végrehajtására egész sereg olasz mérnököt hívott Győrbe, kik nem csupán a Káptalandombot erősítették meg, hanem a terepet is előkészítették az egész várost körülvevő modern olasz tipusú bástyaöv megépítésére. Ilyenek voltak Francesco Benigno, Bernardo de Magno, Giovanni dé Spezie de Casa, Federico Ghisheri, Pier Antonio Tarducci, Francesco da Pozzo, Sigismondo Preda de Pisao, Paolo da Mirandola stb. stb. (Maggiorotti-Banfi.) 1578-ban Bernardo Magno és laimói Graciolus Donato kőművesmesterről van említés a káptalani íratok között. A Duna- vagy 0 Fehér Ipoly id. m. 2 ) Czech János id. m.
