Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - Pfannl Jenő: A győri vár és téglái

meri a templomokat és középületeket kivéve a polgári házak javarésze sövényből készült, amelyet sárral csaptak be. A 16. század első negyedétől kezdve azonban nagyobb lendületet vesz ez az ipar, mert a katonaság a várépítésnél egész Győrsziget területét téglavetővé alakította át.

1

) Az egykorú térképek és rajzok világosan mutatják e téglavetők és égetők elhelyezéséi. A káptalan mint földesúr maga is építtetett Újvároson kívül a Rábca partján téglaégetőt, melyet majd házikezeiésben tartott, majd bérbe adott. Az első téglaégető mesterek, Temporal Domonkos, Forety János olaszok;

2

) majd a 17. század elején a spanyol Castellan Mihály telepszik meg városunkban. Kétféle téglákat égettek: a közönségeset, melynek ezre 2 ft. :60 dénár és a nagyobbat, az imperális téglát, ennek ezrét 4 ft. 60 dénárért adják. Az imperális szó vastag, nagyméretű téglát jelent s nevét az imperiumtól, a német-római császárságtól vette. A katonaság számára készült téglákra a 16. századtól jelzéseket alkalmaztak, a várparancsnok nevének, esetleg még rendfokozatának kezdő betűit is rá szokták égetni, legtöbbször a vetés évszámával. Az ilyen téglákat tárgyalásaim során katona tégláknak fogom nevezni. Találunk még más jelekkel ellátottakat is, ezek valószínűleg nem készültek katonai felügyelet alatt. Kívülük akadnak olyan téglák is, amelyek a földesúr, a kemence-tulajdonos nevének kezdőbetűit viselik, vagy olyan betűket, amelyéknek értelmét pontosan még nem tudjuk. Ezeket polgári tégláknak fogom nevezni. A harmadik csoportba a csak évszámos téglákat sorozom. Ezekről — valószínűleg tisztán magánépítkezésre szolgáltak — egyelőre biztos adataink nincsenek. A téglák általában az égetés előtt 12 hüvelyk hosszúak (315 mm.), 6 hüvelyk szélesek (157 mm.) ós 3 hüvelyk (78 mm.) vastagok voltak. A méretek, melyek különböző származású és korú kiégetett téglákról valók, hosszban 285—300 mm., szélességben .115— 180 mm. és vastagságban 50—70 mm. között ingadoznak.

3

) A betűk és számok egész csekély kivétellel domborúak; találunk művészies jelzéseket s egészen primitiv számokat és betűket, amelyek sokszor vagy egészen fordítottak (tükörkép!), vagy csak egyes számok vannak megfordulva. Ez utóbbiak oly formákra engednek következtetni, melyeken az egyes évszámokat külön rakták be (pld. a győri bencés múzeumban a RGVM 1666 jelzésű tégla utolsó hatosa fordított). A katonai téglákon rangjelző koronát is találunk. Ez esetben a rangjelző betűket (G— Graf, P— Prinz) mellőzik. A polgári téglák alakja, jelzése és minősége a legkülön1

) Az első téglaégetőt Győrött valószinüleg Francesco Benigno építette 1550—1560. között, aki Pietro Ferab osco tervei alapján a vár falait is emelte. (Bánfi). 2

) Maggiorotti Barabás szerint a 16. század második felében a vár építőmunkálatokat Magno és Suess, illetőleg Paolo della Stella vezette, közre működött többek között Domenico Temporal olasz mérnök is. 3

) Az olasz városoknak (pl. Milano, Bologna stb.) különböző méretű tégláik voltak. Ezeket összehasonlítva a győriekkel meg lehetne találni az olasz téglaégetőmesterek származási helyét, s ezzel megállapítható lenne esetleg némelyiküknek neve is.