Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - Pfannl Jenő: A győri vár és téglái

A győri vár és téglái. A győri vár a Duna—Rába—Rábca összefolyásánál, ezek árterületén épült. Szikla, kő messze környékén sincs. Ezért védőművei kezdetben földhányásokból, fatörzsekből és sárral becsapott rőzsefonatból készültek. A 16. század elején, nevezetesen a török előtörésével a hely jelentősége egyre emelkedett és Győr mindinkább keleti végvár jellegű lett, a nyugati kultúra védelmének hivatásával. A kezdetleges védőművek a lőfegyvereknek ellenállni nem tudtak, szilárd falakkal kellett őket felcserélni. Lambert Kristóf várparancsnok 1529-ben a török közeledtére még felégeti a hasznavehetetlen várat, Ferdinánd azonban már fölismerve Győr hivatását, •ennek szilárd védelemre alkalmas kiépítését határozza el. A hely adottsága a mesterséges kőnek: a téglának fölhasználására utalta az építőket. Ezért lett az égetett téglának fontos szerepe a győri vár továbbfejlődésében, döntő szerepe Győr dicsőséges történetében. A vár szükségletére készült téglákra (a legelsőket kivéve) ráégették a várparancsnokok nevének és rangjának kezdő betűit, ? legtöbbször a téglavetés évét is. Ezáltal a téglák érdekessége még fokozódik: valósággal történelmi feljegyzésekké válnak. A Győrött talált téglák jelzéséről csak nagyon kevés adatot találunk. A legrégibb a Magyar Tudós Társaság Évkönyvének I. kötetében (1833) Czech János cikke a római téglákról: Győr vidéke a legrégibb időkben és a rómaiak alatt. Sokkal kimerítőbben tárgyalja ezeket Lovas Elemér az Assoziazione intemazionale, Stadl Mediterránéi, Bolettino IL évf. (1931) 3. számában: az ő adatai szerint hozom a római-kori téglák lajstromát. — A Győri Közlöny 1858. évi 5. számában a Szemle-rovat ismeretlen írója emlékezik meg jelzéses téglákról, a 8. számban pedig Ráth Károly ír kimerítőbben róluk. — Fehér Ipoly Oy őr Megye és Város egyetemes leírása (1874) c. könyvében, a 415. lapon van pár adat. Egész röviden emlékezik meg róluk Szávay Gyula Győr monográfiájában. Ennyi az írott adatunk. Magánosok gyűjtésein kívül még bencés gimnáziumunk múzeumában van szép római tégla-anyag és néhány újabbkori tégla. Ebből az aránylag csekély anyagból törekedtem a jelzett, Győrött talált téglákat tárgyalni és felírásukat megfejteni, evvel együtt az égettetők életrajzát is röviden közlöm. Kutatásaim során olyan adatokra is bukkantam, amelyek eddig publikálva nem voltak. Bedy Vince adatai szerint a téglaégetés a 16. századot megelőző időkből ismeretes ugyan Győrött is, de nem nagymértékben,