Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - SZEMLE - Id. Lugosy István: Pelpéczi Petz Lajos
rajára és haladására, hivatásának gyakorlására, annak megbecsülésére és az országos érdekekbe való beilleszkedésére használta fel. Elsősorban orvos volt. Középiskolai tanulmányait a győri bencésginmáziumban befejezve, a bécsi egyetemen végezte orvosi tanulmányait és ott a magyar egyesület elnökeként, a hazafias együttérzés képviselőjeként működölt diáktársai közi. 1877-ben nyerte el a doktori kalapot. Budapesti nagynevű orvostanárok oldalán folytatta, mint egyetemi tanársegéd, különösen sebészi tanulmányait, majd kiierjedt ismereteit mint tiszti orvos, tiszti főorvos és kórházigazgató 43 éven át szülővárosának szolgálalába állította. Közegésizségi működésének számos eredménye közül csak a vízvezetéki hálózat és a csatornázás kiépítésének kiszorgalmazását említem fel, mely két intézménynyel szinte első helyre vitte közegészségügyi téren városunkat és hatalmas arányban javította az általa mindig nagy gonddal vezetett és megőrzött egészségügyi statisztikát. Mint kórházigazgató a szegényes újvárosi kórház helyett modern, szép, tágas, jól felszerelt kórháznak vetette meg alapját, melyet végképen fia, Aladár, az igazgatóságban utódja, fejlesztett ki a mai magas nivóig. Külön lapra tartozik háborús tevékenysége; nemcsak a VörösKereszt részéről, de polgári és katonai részről is lázas munkával és leleményességgel vezette a szervezési, kórházak felállítását, ápolónők képzését, a sebészi felügyeletet, ésj ápolta a polgárság és katonaság közli harmonikus együttműködést. 1 ) Pelz Lajosnak, ennek a keménykötésű, erős jellemnek erői a küzdelemhez, kitartást a végrehajtásban lelkének a külvilág előli szinte féltékenyen titkolt ellágyúlása kölcsönzött, melyet a zenéért való páratlan lelkesedése keltett benne. — Harcaiban kapott is, osztott is sebekot; de egyéniségének harmóniáját, tetteinek ritmusát, erős szavának melódiáját mindenkor a zene egyensúlyozta ki. — Uri otthonában (maga köré gyűjtött zenebarátain kívül az exekutiv zenét a nagyobb nyilvánosság előtt is mindenkor szívesen képviselte. — Nagy szervezőtehetsége azonban igazán akkor tudott csak e téren is kibontakozni, mikor 1912 április 21-én, Dr. Angyal Armand negyedszázados szakavatott működése után, ennek kezéből elvette a vezéri pálcát. Ezzel új, diadalmas, lüktető élet vonult be a győri zenei társadalomba, melynek széthúzó csoportjait laz ő hívó szava egy táborban egyesítette. Az elnök szuggesztív erejű egyénisége, fáradhaíatlen, céltudatos tevékenysége, törhetetlen akaratereje megindította diadalmas útjára a Győri Ének- és Zeneegylet égisze alatt a hangversenyrendező társaságot, mely magas szintű estélyein' a helyi, hazai és külföldi zene,i korifeusok egész' tömegét sorakoztatta a nagyszámú lelkes közönsíég elé. Magánénekesek és zenészek tömege Imellett felvonultak világhírű karok is, és máról holnapra nagy zenekedvelő és zeneértő közönséget teremtett ez a providenciális férfiú, ki nem szűnt meg a zene és dal iránt való érdeklöl ) Közvetlen szemléleten alapuló hálás elismerésem adóját kell itt lerónom az ápolás gondosságáért, buzgalmáért és nagyvonalúságáért nagylelkű özvegyének és akkor még alig felserdült Edith leányának.
