Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - SZEMLE - Id. Lugosy István: Pelpéczi Petz Lajos
dést a legszélesebb körökben felkelteni és ébrentartani. A Zeneegylel tagjainak száma megsokszorozódott és így az anyagi lehetőségek is hosszú időre biztosítottnak látszottak. Közben Petz Lajos a nála szokásos eréllyel átszervezte az egyesület zeneiskoláját, azt a mai szintre emelte, és a számban is meggyarapodott tanszékekre nagy feiismerőtchetséggel válogatta össze a legkitűnőbb tanérőket. Ez az iskola a zeneismeretek széles körben való fejlesztésén és terjesztésén kívül és azóla nem egy világhírű művészt termelt ki. De az így megnövekedett keretnek új, tágasabb, célszerűbb hajlékra volt szüksége. Rendkívüli szívóssággal, minden összeköttetését latba vetve, úgyszólván pénz nélkül, lelkes társakat véve maga mellé, telkei, házat szerzett és a földből kinőtt munkaerők és anyagok leleményes felhasználásiával, illetve felkutatásával tető alá kerül az új egyesületi ház, melyben az iskola is elhelyezést nyert. 1 ) Ilyen és hasonló munkára ösztönözvén munkatársait, ezek lestékvárták a példaadó vezér intését és hasonló lelkesedéssel igyekezett mindenki ott és úgy közreműködni, ahogyan és ahol képességeivel a közös célnak legjobban tudott használni. És mindez az 1918—20-asévek háborús és háború utáni zavarainak közepette történt. Ebben a felreppent hajlékban folyt azután Győr zenei életének és kultúrájának nagy eredményekkel és dicsőséggel ékes fejlesztése. Már most nemcsak az új otthont nyert iskola küzdötte fel magát az országban az elsők közé, hanem kitűnő, katonai erőkkel is erősített zenekara is babért babérra halmozott; énekkara pedig országos vonatkozásban is az élre került. De a népszerűsített zene a lakosig alsóbb rétegeibe is behatolt és az egyesület immár nemcsak Győrött, hanem a vármegyében is, a köznépnek gyönyörködtetésére és ezek bevonásiával falvakban is nem egy dicsőséges hangversenyt rendezett. Egyesületünknek szinte nemzetközi elismerését mi sem bizou3 T ítja inkább, mint annak 1922-ben ünnepelt 80 éves jubileuma, melynek ünnepi vendégei közt helyi és hazai kiválóságainkon kívül nem egy külföldi előkelőségnek neve is szerepelt. Petz Lajos irodalmi munkássága orvosi szakján túlhaladólag is érvényesült. Igy különösen ismét zenei téren hordott össze bámulatos kutató szorgalommal ezer és ezer adatot, melyek együttesen a G//ó> város zenei életének története című korszakos forrásművében láttak napvilágot: a monumentális munka, minden idők zenetörténelmi írójának, 1497-ig menve vissza, értékes adattárul szolgál. Egyéniségének kiválósága külsőleg látható jelekben is elismerést nyert felsőbb és legfelsőbb helyen is. 1913-ban Felpéci előnévvel magyar nemességet kapott. 2 ) A Signum Laudis, a Vörös-Kereszt II. o. díszjelvénye a vitézs. érem szalagján, a Polgári Hadiérem diszítelték *) Mint jellemző apró vonást említem fel, hogy az istállóból hangversenyteremmé átalakított helyiség bebútorozására hiányozván az anyagi erő : nem restéit asztalosmesterséget tanulni és a szükséges 200 széket sajátkezüleg megcsinálni. Ezek még máig is használatban vannak. 2 ) Újra csak egyéniségét jellemzi az az évekig tarló eredményes gyűjtés, melynek vécén bajor eredetű családjának genealógiai adatait egy díszes, vaskos kötetben hagyta hátra.
