Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - ADATTÁR - Valló István: Győr közlekedésföldrajzi érdekterülete

Győr közlekedésföldrajzi érdekterülete. Minden város természetszerű központja a körülötte lévő kisebb vagy nagyobb területnek. Központja nemcsak igazgatásilag, banem gazdasági, társadalmi és művelődési szempontból is. Mesterkélt módon igazgatási középpontjává tehető valamely területnek egy falu, sőt egy puszta is, de gazdasági, társadalmi, művelődési középponttá csak várost s csak a földrajzi és gazdasági viszonyok, a közlekedés lehetőségek és a művelődés fejleszthetnek. A földrajzi viszonyok már a településnél eldöntik egy város sorsát s azok többé-kevésbbé változatlanok maradnak a további évszázadok során. A folyó mellett települt városnak a folyója akkor is megmaradt, ha szabályozások, vagy lecsapolások befolyásollak is a folyó medrét. A hegyláncok közé, vagy tövébe épült város földrajzi helyzete sem változhatott meg azzal, hogy elhordták volna a hegyet mellöle. A földrajzi és az ezzel összefüggő éghajlati viszonyok tehát a városfejlődésnek olyan adott tényezői, amelyek a jövőben iis dönlőleg befolyásolják a város fejlődését és éleiét s amelyeden vál ozlatni emberi erővel csak kis mértékben lehet. E tényezők és az ezekkel összefüggő talajviszonyok és geológia; adottságok természetesen döntően irányítják a városnak és környékének gazdasági életét és meghatározzák, hogy egy vidék lakossága miezögazdasággal, bányászattal, erdőgazdasággal vagy épen halászattal foglalkozik, vagy pedig a viszonyok mostohasága bellerjesébb gazdálkodásra kényszeríti valamely vidék népességél. A gazdasági élet természetesen meghatározza, a társadalmi élei formáit is, de a társadalmi és művelődés/i viszonyok nagy mértékben alakítják a gazdasági élet fejlődését. A műveltség emelkedése, a művelődés terjedése és fejlődése új és új gazdasági lehelőségeket teremt s a város fejlődésének új és új életerőit nyitja meg. E tényezőknek a város életére és egymásra való kölcsönhatása azonban sokszor évszázadokat kíván s a modern kor rohanó ütemében is évtizedek és emberöltők kellenek ahhoz, hogy egy-egy város fejlődésének esetleges irányváltozássá kialakuljon. A városfejlődésnek, egy vidék központjává való kialakulásnak tényezői közül az ember akaratától legközvetlenebbül a közlekedési viszonyok függnek, amelyek egyrészt utak, vasutak, hajózható csatornák építésével, másrészt a közlekedési eszközök fejlődésével, új és új lehetőségek felhasználásával szinte máról holnapra megváltoztathatják egy város fejlődését. Ép ezért a, várospolitikának elsőrendű feladata közlekedési érdekeinek, vonzóerejének, érdekeltségének s a szomszédos városok viszonyainak állandó figyelemmel kísérése. Minden város gyakorol bizonyos vonzóerőt a környező területre. E vonzóerő intenzitásában is, kapacitásában is nő vagy csökken ' a szerint, hogy a város gazdasága, piaca, ipara, kereskedelme, művelődése, iskolái, kultúrintézményei és nem utolsó sorban látványosságai és szórakozó helyei milyen mértékben tudják kielégíteni a környező