Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - ADATTÁR - Valló István: Győr közlekedésföldrajzi érdekterülete

terület népességének szükségletét. Minél fejlettebb egy város, annál nagyobb területet kapcsol a maga érdekkörébe. Ez érdekkör egyébként kétirányú és kölcsönhatásokból alakúi ki. A város) a maga szükségletének fedezésére reászorul egy nagy környék által jiyujtott szolgáltatásokra, A vidék látja el a piacot terményekkel, a háztartásokat élelmiszerekkel, az ipart nyersterményekkel, viszont a város: elégíti ki a vidék szükségletét az iparcikkektől kezdve a törvénykezésen, újságon, iskolákon ájt a művészeti kiállításokig. A városok körűi alakuló érdekkörök, érdekterűletek a különböző szempontok szerint különböző földrajzi területeket fognak be. Más formában alakúi ki például egy iskolákban bővelkedő város érdekterülete az iskoláit látogató tanulók származási helyét vizsgálva, mini például, ha ugyannak a városnak a tej szükségletét biztosító, ellátó területet vesszük vizsgálat alá. Sajnos, ma még általában majd minden város nélkülözi a statisztikai adatgyűjtésnek azokat az eszközeit és feltételeit, amelyek lehetővé tennék, hogy az ily irányú vizsgálódásokat, tanulmányokat elvégezzék, holott nemcsak a várostudománynak, hanem a várospolitikának is az ily irányú adatgyűjtés nagyon tanulságos és megbízható tájékoztatást nyújtana és biztos iránytűje lenne a város fejlődését kívánó és célzó törekvéseknek. Azok közölt az érdekszálak között, amelyek egy területet valamely városhoz fűznek, nagyon előkelő helyezés jut a közlekedésnek. A kedvező közlekedési viszonyok egy városnak egyébkent kisebb hatásfokú, kevesebb szálú vonzóerejét és ezzel érdekterületéi megnövelhetik, míg a kiedvezőtlen közlekedési lehetőségek azt lecsökkenthetik, sőt meg is semmisíthetik. A városfpoliiika sokrétű gondjaji között tehát figyelemmel kell kísérni a város közlekedési viszonyait |is s időnkint vizsgálat alá kell venni, hogy a város közlekedésföldrajzi izokrouja megfelel-e annak az érdekterületnek, amely a leggyakoribb és legfontosabb szükségletek kielégítésjáre egy városra támaszkodik. E rövid tamílmányban kísérletet tettem arra, hogy megrajzoljam Győr közlekedésföldrajzi területének izokronhalárát. A vizsgálódás eredményét a mellékelten bemutatott térképen közlöm. Mielőtt annak eredményét leolvasnánk, röviden szólnom kell annak módszeréről és szempontjairól is. E kísérlet célja annak a területnek megállapítása, amely közlekedésföldriajzilag Győrhöz tartozik. Győrhöz, tehát nem valamelyik peremvároshoz. E peremvárosok a Győrt körülvevő megyei székhelyek: Budapest, Székesfehérvár, Veszprém, Szombathely és Sopron. A vizsgálódás csak a vasúti személyközlekedés adataira terjed ki! Az egyöntetűség megóvása miatt nem vettem fel az autóbuszközlekedés adatait, amelyek egyébként lényegesen amúgysem változtatnak eredményeinken.* (Mindössze Kisbér irányában módosítaná kevéssé az izokronhalárt.) Kutattam azt, hogy a különböző vasútvonalakon melyek azok az állomások, amelyek Győrből még rövidebb idő alatt elérhetők, mint a vonal végén fekvő másik városból. A vizsgálat során mindig a rendelkezésre álló legkedvezőbb összeköttetést vettem figyelembe.