Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei

lévő komáromi kovács-céhvel, — a győriek Komáromba mentek tanulni. Farkas János 1770 június 8-án a magyar kovács-céhbe kéri felvételét. Magyar nyelvű kérvényében írja, hogy »ide való győri fi vagyok,... itt nevelkedtem,... később Komárom megyében lévő Banay helységben folytattam kovács mesterségeU.

1

) A komáromi céh igazolja is, hogy Farkas János 1749-ben lett tagjuk, két évig céhmester is volt, Acsyban 15 évig, Banayban 9 évig becsületesen dolgozott.

2

) Ahogyan volt magyar kovács-céh, épen úgy volt valószínűleg más magyar céh is és ha esetleg nem különültek is el olyan élesen, mint a kovácsok, bátran állíthatjuk, hogy voltak annyian, mint a németek. Ezek a magyar legények és mesterek is fenntartották az összeköttetést az ország belsejében élő céhbeliekkel és megőrizték az idegen befolyások között is magyarságukat, sőt hatással tudtak lenni a letelepedett idegenekre. Igy ránk marad Haver Mihály murarius kérvénye 1776 július 2.-áról, melyben, mikor 12 forint büntetésének elengedését kéri, leírja, hogy Längerer Mátyás murarius mesternél Komárom városában három évig tanúit.

3

) Komárommal tehát az építészek is érintkeztek, de nemcsak Komárommal állt fenn sűrű érintkezés, hanem az ország más részeivel is. Az újvárosi templom építkezésénél szereplő Tóth János 1770-ben jön Szegedről és kéri felvételét a győri céhbe.

4

) Ezek a magyar mesterek, akár bennszülöttek, akár az ország színmagyar részeiről Győrré vándoroltak, az idegen stílusokat a magyar helyi hagyományokkal megegyeztetve hozzák létre a magyar barokk-stílust és adják Győrnek azt a ï> couleur locale«-t

t amely minden régi magyar városban hirdeti a magyar művészet életerejét.

5

) Ha a győri polgári épületek, ezek a szerényebb alkotások nem jelentenek is magasabb művészi értéket, a korszak művészetés művelődéstörténeti képét kiegészítik és segédkezet nyújtanak a magyar barokk-kutatás terén felmerülő kérdések megoldásához. A győri barokk-épitészet is bizonyítja, hogy: a magyar barokk-stílus nem szolgai utánzása egy idegen formanyelvnek, hanem, mint a történelem folyamán annyiszor, a magyar most is fogékony lélekkel fogadja az új stílusáramlatokat, de kiválasztja belőlük a lelkiségének megfelelő vonásokat s azokat a helyi műgyakorlat hagyományaival összeegyeztetve, alakítja ki az új stílus magyar és helyi jellegét. A magyar műgyakorlat átalakító hatással tud lenni idegen művészekre is. Ezt láttuk a kisebb győri mestereknél, kik letelepedve alkotásaikkal tökéletesen illeszkedtek a győri városképbe, s ezt a nagyobb művészeknél is, akikre hatott a magyar lélek józan1

) U. o. Lad. B. Fasc. 16. Nr. 32. 2

) U. o. 3

) Országos levéltár. Acta, circa mechanicos. Lad. 6. Fasc. 15. Nr. 30. 4 U. o. Lad. 3. Fasc. 16. Nr. 28. 5

) Gerevich T.: Baukunst des Bárok. Műgyűjtő. 1930. 8—9. szám.