Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei
tőleg, mert >az íratok, a bécsi centralizáló és németesítő hatás alatt német nyelven készültek s Győrnek sok németnevű lakosa volt De a felsoroltak között magyar név is szerepel. Nem volt ritka eset, hogy a szomszédes Ausztriából jöttek építőmesterek, mert 1764 február 2-án az építész-céh szabályait űjra megerősítik azért, hogy »azok, kik más tartományokból, főleg a német birodalomból céhünkhöz jönnek«, (»ex aliis provineiis, ex potissimum Imp. Germanico ad nostrum cehem venientes...«) tudják magukat mihez tartani. 1 ) Ezek a vándorló legények közvetítik a külföldi hatásokat, mind a német-osztrákot, mind az olaszt és voltak a 18. században a nemzetközi stílusérintkezések fenntartói azokkal a magyar mesterekkel együtt, akik viszont külföldre vándoroltak. Ezek a külföldről idekerült legények azonban sok esetben letelepedtek nálunk, s feleségül véve valamelyik mester özvegyét vagy lányát, a lakosságba olvadnak s alkalmazkodnak a céh építőmodorához, melybe felvételüket kérik. Igy a feljegyzések megőrizték Joannes Kipp esetét, ki »vándorlásában a német császárságon át Magyarországba, Győrré jött, Reinhard mesternél dolgozott« (»per Imperium Romanum Peregrinatione in Hungária Jaurinum perveni ibique apud Christianum Reinhard civem et magistrum vietorem ... ut sodalis laboravi...«) és most annak özvegyét akarja feleségül venni. 2 ) Joannes Kipp ugyan nem volt murarius, de minden céhnél gyakori volt az ilyen eset. A királyi építkezéseknél szereplő mesterek is németek voltak. 1774-ben a sóhivatalt Martin Mruzner kais. kani gl. Maurermeister in Raab építi, aki valószínűleg morva vagy cseh származású voit. 3 ) Ezek a részben átutazó, részben letelepedett idegenek nagy hatással voltak a bennszülött, helyi mesterekre. De voltak-e a barokk-korban egyáltalán helyi, bennszülött művészek? A céhfeljegyzésekben találunk adatokat arról, hogy pl. Győrött volt az ú. n. német kovács-céh mellett külön magyar kovács-céh, mely a komáromi kovács-céh articulusai szerint asakult. 4 ) A kovács-céh egyenrangú volt a lakatos-céhhel, amennyiben az épületek vasmunkáit, vasművű díszítményeit mind a kettő egyformán vállalta. Volt is ezért viszálykodás a két céh között. Végül is a viszálynak az 1776. évi királyi rendelet vetett véget, amely a városi rnagistratus kérelmére az építkezéseknél felmerülő vasmunkákat a lakatosoknak ítélte. 5 ) 1776-ig tehát ennek a teljesen magyar kovács-céhnek tagjai készítették Győrben a barokk-ablakrácsokat és erkélyeket, melyek sok mérsékelt, józan és mégis lendületes művészi érzékről tanúskodnak. De ez a magyar céh nem állt elszigetelten a német nyelvű céhek között. Fenntartotta az összeköttetést az ország szívében *) Országos levéltár. Acta circa Mechanicos in Jaurinensi civitate. De annis 1752—64. L. B. F. 16. 1513. 2 ) U. o. Acta circa mechanicos. Lad. B. Fasc. 16. Nr. 16. 3 ) Országos levéltár. Acta Del. Aed. Fasc. 5. Del 416. 4 ) Országos levéltár. Acta circa mechanicos. Lad. 6. Fasc. 16. Nr. 2 —32 r s ) Országos levéltár. Acta circa mechanicos. L. 6. Fasc. 15. Nr. 27.
