Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei

tőleg, mert >az íratok, a bécsi centralizáló és németesítő hatás alatt német nyelven készültek s Győrnek sok németnevű lakosa volt De a felsoroltak között magyar név is szerepel. Nem volt ritka eset, hogy a szomszédes Ausztriából jöttek építőmesterek, mert 1764 február 2-án az építész-céh szabályait űjra megerősítik azért, hogy »azok, kik más tartományokból, főleg a német birodalomból céhünkhöz jönnek«, (»ex aliis provineiis, ex potissimum Imp. Germanico ad nostrum cehem venientes...«) tudják magukat mi­hez tartani. 1 ) Ezek a vándorló legények közvetítik a külföldi hatásokat, mind a német-osztrákot, mind az olaszt és voltak a 18. század­ban a nemzetközi stílusérintkezések fenntartói azokkal a magyar mesterekkel együtt, akik viszont külföldre vándoroltak. Ezek a külföldről idekerült legények azonban sok esetben letelepedtek ná­lunk, s feleségül véve valamelyik mester özvegyét vagy lányát, a lakosságba olvadnak s alkalmazkodnak a céh építőmodorához, melybe felvételüket kérik. Igy a feljegyzések megőrizték Joannes Kipp esetét, ki »vándorlásában a német császárságon át Magyar­országba, Győrré jött, Reinhard mesternél dolgozott« (»per Imperium Romanum Peregrinatione in Hungária Jaurinum per­veni ibique apud Christianum Reinhard civem et magistrum vie­torem ... ut sodalis laboravi...«) és most annak özvegyét akarja feleségül venni. 2 ) Joannes Kipp ugyan nem volt murarius, de min­den céhnél gyakori volt az ilyen eset. A királyi építkezéseknél sze­replő mesterek is németek voltak. 1774-ben a sóhivatalt Martin Mruzner kais. kani gl. Maurermeister in Raab építi, aki valószínűleg morva vagy cseh származású voit. 3 ) Ezek a részben átutazó, részben letelepedett idegenek nagy hatással voltak a bennszülött, helyi mesterekre. De voltak-e a barokk-korban egyáltalán helyi, bennszülött művészek? A céhfel­jegyzésekben találunk adatokat arról, hogy pl. Győrött volt az ú. n. német kovács-céh mellett külön magyar kovács-céh, mely a komá­romi kovács-céh articulusai szerint asakult. 4 ) A kovács-céh egyen­rangú volt a lakatos-céhhel, amennyiben az épületek vasmunkáit, vasművű díszítményeit mind a kettő egyformán vállalta. Volt is ezért viszálykodás a két céh között. Végül is a viszálynak az 1776. évi királyi rendelet vetett véget, amely a városi rnagistratus kérel­mére az építkezéseknél felmerülő vasmunkákat a lakatosoknak ítélte. 5 ) 1776-ig tehát ennek a teljesen magyar kovács-céhnek tagjai készí­tették Győrben a barokk-ablakrácsokat és erkélyeket, melyek sok mérsékelt, józan és mégis lendületes művészi érzékről tanúskod­nak. De ez a magyar céh nem állt elszigetelten a német nyelvű céhek között. Fenntartotta az összeköttetést az ország szívében *) Országos levéltár. Acta circa Mechanicos in Jaurinensi civitate. De annis 1752—64. L. B. F. 16. 1513. 2 ) U. o. Acta circa mechanicos. Lad. B. Fasc. 16. Nr. 16. 3 ) Országos levéltár. Acta Del. Aed. Fasc. 5. Del 416. 4 ) Országos levéltár. Acta circa mechanicos. Lad. 6. Fasc. 16. Nr. 2 —32 r s ) Országos levéltár. Acta circa mechanicos. L. 6. Fasc. 15. Nr. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents