Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei

Ä Német Ispitával egyidőben, 1746-ban kezdik építeni az orsolyita apácák rendházát. 1726-ban Neupauer Anna, Neupatier Ignác Csász. és Kir. Tanácsos özvegye alapítványt tesz az apácák­nak Győrött való letelepítésére. A győri székeskáptalan, mint földesúr is szívesen fogadta őket, azzal a feltétellel, hogy magyar lányokat neveljenek. A káptalan az építkezés teljhatalmú meg­bízottjává Lángon János városi főpénztárost teszi meg, kinek ve­zetésével 1726—1729-ig épül a zárda. Az épület azonban nem­sokára kicsinek bizonyult s 1746—1747 közt Mária Terézia 6000 forintos adományával új zárdát építenek. A hagyomány szerint ebből a korból származnak a mai ,ebédlő falfestményei és faragott tölgyfaajtai. 1 ) 1762-ben Richter Ádám győri kereskedő adományából építik a mai nagy, világos templo­mot. 2 ) A templomnak sem homlokzata, sem tornya nincsen, a zár­dához csatlakozik, s csak a templom déli fala néz nagy ablakai­val az Apáca-utcára. A templom tökéletes egységbe olvadó belseje nagyon világos, oldalról egyenletesen éri a déli nap sugara. Alap­rajzi elrendezése egyszerű, a középtér nagy négyzet, melyhez a szentély és kórus keresztbefektetett téglalapja csatlakozik. A négy­zetet és téglalapokat egy-egy hatalmas korinthusi falpillér-köteg köti össze, s a párkány itt is erős hangsúlyt kapott. A' középtér kerek, a téglalapok lapos ovális kupolával vannak fedve. A főoltár a szentély egész magasságát és szélességét ki­tölti. Előrenyúló alaprajzával, a négy álló szoborral (Ker. Szent János, Sz. József, Nep. Sz János és Ev. Sz. János), a taberna­culum mellett térdeplő, finoman mintázott két angyalával és végül az oltár ormán kitárt szárnyú, eleven két angyalával a Szent Ignác- és a Karmelita-templom főoltárát követi. Különbözik azoktól egyszerűbb felépítésével és egészen újat jelent színe­zésével. Az építészeti rész világosbarnára, a tabernaculum, a szob­rok, a térdeplő és repülő angyalok fából faragott szobrai fehérre vannak festve. Az angyalok szárnya s a tabernaculum finom rokokó-virágdísze is aranyozott. Az ablakok rácsa és a kórus korlátja fehérre festett, itt-ott aranyozott, csipkefinomságú rokokó fafaragás. A fehér és az arany a falak rózsaszín műmárványburko­latával derűs rokokó hangúlatot áraszt, melyet a mennyezetképek vi­lágos színkezelése kísér. A 'mennyezetképen nem találurik signatúrát. Az eredeti főoltárkép nincs a helyén, a zárda clausurájának folyosójára tették. A hagyomány ezeket a festményeket Maul­bertschnek tulajdonítja, de stílusuk és színezésük az átfestés elle­nére is inkább Dorfmeisterre emlékeztet. Mióta pedig a Teicher Károly soproni műgyűjtő tulajdonában levő vázlatkép ismeretes, az orsolyák mennyezetképeit szinte bizonyosan Dorfmeister mun­kájának. tarthatjuk. 3 ) 1 ) A zárdának ez a része clausura alatt van, nem látható. 2 ) A győri Sz^. Orsolya-rend tan- és nevelőintézetének értesítője. 1925 -26. A zárda történetét itt egy rendtag irta meg, nagyrészt a hagyományra támasz ikodva, mert semmi irott feljegyzése nincs a zárdának. 3 ) Mihályi Ernő . Dorf meister és a barokk képírás Sopronban. 1916. Sopron. 53.

Next

/
Thumbnails
Contents