Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei
Ez a vázlat Mária eljegyzését ábrázolja és szerkesztésében is, színezésében is annyira hasonlít az orsolyita-templom szentélyképéhez, hogy bízvást tarthatjuk vázlatának. Dorfmeister művészetének minden jellemző vonását megtalálhatjuk a győri menynyezetképeken is. A keretet egyszerű fogas párkány alkotja. A középtér pendentífjein, festett konzolokon a négy sarkalatos erény ülő alakja foglal helyet, épen mint a soproni Szentlélek-templom szentélye Dorfmeister festette mennuezetképén. A szentély pendentifjein pedig rózsaszínű alapra festett konzolokon tarka virágcsokor, amelynek mását szintén megtaláljuk a soproni Szentlélek-templomban. A képek szélén sötétbarna felhőkön indul az elbeszélés, majd a kupola felé a színek egyre világosabbak és derűsebbek. Evvel kelti Dorfmeister a mélység illúzióját, aminek legszembetűnőbb példája a ligvándi kastély dísztermének mennyezetképe. 1 ) A középtér kupola-freskója Szent Orsolya megdicsőülését ábrázolja. A kép keretén a szent életéből vett jeleneteket találunk, amint (a legendának megfelelően) tizenegyezer szűzből és gyermekbői álló seregével a hunok ellen megy s Köln mellett vértanúhalált hal. A megnyílt kék égben Krisztus a kereszttel várja jegyesét, fehér felhők közül előbukkanó angyalsereggel. A szentély felett lépcsőzetes emelvényen, nyílt oszlopcsarnok előtt MáriL eljegyzése. Dorfmeister a soproni bencés székház lépcsőházában a feszületet ábrázoló freskóját és a soproni városház mennyezetképei is ilyen lépcsős alapra helyezi. 2 ) Szemben áll az ősz. pap, egy fokkal lej ebb jobbról Mária, .balról Sz. József sárga bi okát palástban, gyűrűt húz Mária ujjára. Itt is az élénk színek uralkodnak, a sárga, kék, vörös. Az orgona-karzat zenélő angyalain viszont Tróger hatása látszik. Dorfmeister Trogernek 1751 óta a bécsi akadémián tanítványa volt. Mestere alkotását s Sz. Ignác-templomban bizonyára tanulmányozta, s így lett az Orsolyák orgonakarzatának freskója szinte mása a Sz. Ignác-templom orgonakarzatának. Alakjainak buzgósága itt is az extázis magaslataira emelkedik, ami vallásos képeire általában jellemző. Alakjai élénk természeti megfigyelésről tanúskodnak, idealizált világba állítja őket és a barokk pátoszával veszi körül. Mind e jellemvonások az Orsolya-templom mennyezetképeit Dorfmeister jobb alkotásai közé sorolják, szerencsésen koronázzák meg a derűs rokokó-templom belsejét. Valószínűleg munkássága első korszakában, az 1770-es években készültek. Az Orsolyiták után nemsokára ismét új szerzetes rend jön Győrré. Forgách Pál váci püspök (f 1759) Rómából Magyarországba hívja a betegápolással foglalkozó Sz. Kamill-rendi szerzeteseket. Mária Terézia Zichy Ferenc gróf jóindulatába ajánlja, s Zichy hozza őket az Újvárosban levő kórházba. 1765-ben x ) Mihályi : i. m. 18. 2 ) Mihályi : i. m. 5. és 8 ik ábra.
