Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei
tio-kaí rendel el egyházmegyéjében, magányában pedig ostorozza magát. Közbenjárására jötteik! a karmeliták is Győrré. 1725-ben Zinzendorf Fülöp követi a püspöki széken, s mikor (1735) boroszlói püspök lesz, utóda Groll Adolf, a piarista-rend ausztriai tartományfőnöke: mindkettő külföldi viszonylatban is kimagasló egyéniség. 1743-ban gróf Zichy Ferenc lett Győr püspöke. Elődei példáján indulva, hosszú püspöksége alatt (f 1783) sokat áldozott Győr fejlesztésére — ő adta a városnak barokk fényét. 1 ) 1746-ban épült az orsolyita zárda, 1762-ben a templom, 1746 és 1768-ban a Német Ispita, 1766—1770-ig a Kamillus-templom és rendház Újjáépíti a püspökvárat is, de legnagyobb alkotása a székesegyház barokk belseje. Ä püspökök mellett a szerzetes rendek: ferencrendiek, jezsuiták, kamillánusok, karmeliták és orsolyiták a barokk műpártolók. Az első barokkstílusban épített templom a jezsuiták Szent Ignác-temploma. A győri származású Dallos Miklós püspök 1627ben telepítette le a jezsuitákat. Utóda Báró Sennyey István 1635ben letette a templom alapkövét. Báró Draskovich György újabb házfoglalásaival jelentékenyen megnagyobbította a telket, melyen a kspú felirata szerint 1667-ben készült el a székház. 2 ) Alaprajzi elrendezése U alakú, amit a templom episztola-oldala teljes négyszöggé egészít ki. A templom építészeti része már 1641-ben készen volt, de a díszítés és a belső felszerelés munkája 1747-ig húzódott el. 3 ) A Szent Ignác-templom homlokzata német jellegű. Egyetlen síkban lapos falpillérek tagolják, az emeletre attikán emelkedik a két torony és a volutákkal támasztott oromfal. Nincsenek fény- és árnyjátékot előidéző hatalmas oszlopai, mint a római templomhomlokzatokon. A homlokzat síkszerűségét csak fülkék bontják meg, melyekben Keresztelő- és Nep. Szent János, Szent András és Szent Ferenc homokkőszobra, továbbá Szent Ignácnak és a Madonnának mozgalmas és az átlagosnál művészibb szobrai állanak. 1727-ben alakítják át a tornyokat, ekkor kapják duzzadt sisakjukat. A templom belsejébe lépve dongaboltozattal fedett egységes főhajó tárul elénk, melynek bőséges világítást adnak a boltozatba cikkelyekkel vágódó ablakok. 3—3 kápolna nyilik a főhajó két oldalán. Gazdag stukkó-díszük a templomépítés első idejéből való. Különös említést érdemelnek ezek a stukkók, melyek ép ily gazgon lepik etl a székház két ebédlőjének mennyezetét és oldalfalát, az utcára néző egykori gyógyszertárat, továbbá az első emeletről a másodikra vivő lépcső falát és mennyezetét. A könnyedén hajló levelek és kacsok közt felbukkanó puttófejek északolasz hatást mutatnak. A templom egész szélességét elfoglaló főoltár tervezőjét nem ismerjük, Padre Pozzo hatása látszik rajta. Alaprajza ölelő karok módjára előre ível, az oszlopok sokszorosodása nagy fénye*) Borovszky S. szerkesztésében „Magyarország vármegyéi és városai"-ban; Győr. A győri püspökök névsora. 2 ) Acsay F.: A győri kath. főgimnázium története. Győr, 1901. 11—40. 1. 3 ) Pigler i. m. 20.
