Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei
ket és árnyékokat hoz létre. 1743-ban az embernagyságnál nagyobb négy aranyozott íszobor !is elkészült. Äz oltár Jakob Jäger és Joseph Róssler osztrák mesterek műve. 1 ) A padsorok és a jfőoltár között nagy üres tér van: a szemlélő egy tekintettel, foghatja át a főoltárt és a főoltár oltárképének folytatásaként a szentély menynyezetképét. i A főoltárkép Szent Ignác megdicsőülését ábrázolja, ezt a tárgyat folytatja a mennyezetkép: a szent lelkét angyalok viszik a Szentháromság elé. Az oltárképet és a szentély mennyezetképét Tróger Pál 1745-ban kezdte festeni, 1747-ben pedig a ihajó és kórus mennyezetképeit készíti el. Tróger képeit gazdag barokk ornamentikával Gaetano Fanti keretezte. Az ablakok közti boltcikkelyekre evangélistákat, prófétákat festett Tróger, a hajó menynyezetképe pedig az angyali üdvözletet ábrázolja, eget nyitó távlatokkal, mozgalmas, repülő angyalsereggel, eleven barokk színezéssel.-) Ludvig Gode, Donner tanítványa, készíti 1747-ben a szószéket és a szentély korlátot, s evvel a templom teljes befejezést nyert. 3 ) A győriek előtt tehát testet öltött a barokk építőművészet hatalmas méreteivel, lüktető erejével, fölfokozott dinamikájával, a mennyezetet áttörő s eget nyitó mennyezetképeivel, melyek a szemet, a lelket felfelé, a transcendentális világba ragadják. Pigler szerint e templom és freskóinak szellemét csak zenével lehet kifejezni. A jezsuitákét gyors egymásutánban követi Győr többi barokk templomának építése. Szelepcsényi György prímás végrendeletében 500 forintot hagyományoz a karmelitáknak az országba való betelepítésére. Keresztéig Ágost iszász herceg győri püspöksége alatt I. Lipótnál 1697-ben kieszközli, hogy a karmeliták Győrbe jöjjenek. 4 ) 1698ban megkapták a katonai építészeti hivatal házát a Rába partján, s ezt Domonkos testvér vezetésével átalakították. Csakhamar azonban nagyobb rendházra és templomra volt szükségük s a terv elkészítésével Athanasius, karmelita testvérüket bízták meg. Athanasius, családi néven Martin Witner (1666—1732), tiroli származású, olasz műveltségű, az építészetben jártas karmelita volt. A század elején fejezte be a linzi karmelita-templom építését, nem véletlen, hogy a győrinek evvel sok közös vonása van. Falait szintén kompozita pillérek és erősen hangsúlyozott párkány élénkítik, a főoltáron itt is 4 oszlopot és 4 állószobrot találunk, ez is oromzattal zárul s ebben is kisebb az oltárkép. 5 ) ») Pigler i. m. 35-36. 2 ) U. o. 50 s köv. lapokon részletesen ir a mennyezetképekről. 3 ) U. o. 4 ) P. Antal ; A győri karmelita rendház 200 éves éves története 1697—1897. 18. 1. és egy feljegyzés a rendtulajdonában „Conventus noster fundatus est . . . Georgio Szelepcsényi archiepiscopus Strigonensis a. 1697." 5 ) Riesenhuber OSB. : Die kirchliche Barockkunst in Osterreich. Linz a D. 1924. Tafel 46.
